Az emberben, akárcsak a többi emlősben sok sárga, és jóval kevesebb barna zsírszövet van. A sárga zsírszövet feladata, hogy energiát raktározzon arra az esetre, amikor a szervezet kevés táplálékhoz jut és éhezik. A barna zsírszövet feladata elsősorban a kalóriafogyasztás, és ezáltal a hőtermelés.
Amikor több kalóriát fogyasztunk el , mint amennyit felhasználunk, akkor sárga zsírszövet épül, aminek következtében túlsúlyosakká, majd elhízottakká válunk. Ha túl sok sárga zsírszövetet növesztettünk, az megzavarja a szervezetünk lebontó folyamatait, inzulinrezisztenciát okoz, illetve szívproblémákhoz vezet.
A tudósok genetikailag átprogramozták a sárga zsírsejteket, hogy úgy működjenek, ahogyan a barna zsírsejtek. Az új sejttípust angolul brite-nak nevezték el, ami az angol white 'fehér' és brown 'barna' szavak összevonásával jött létre. (A magyarul elterjedten sárgának nevezett zsírszövetet angolul fehérnek nevezik.) Magyarul az újfajta, genetikailag módosított, sárgából létrehozott barna zsírszövetet bargának lehetne nevezni.
A genetikai módosítás azt eredményezi, hogy az energiaraktározó sárga zsírsejtek helyett energiafogyasztó és hőtermelő barna zsírsejtek jönnek létre. Azaz a szervezet inkább fölhasználja, mintsem elraktározza az energiát. A kutatók azt találták, hogy a genetikai módosítással létrehozott 'barga' zsírsejtek kifejezetten energiafogyasztóak. Azáltal pedig, hogy megtalálták a genomnak azt a részét, amelyet módosítani kell az átalakuláshoz, megtalálták azt a gént is, amely által kódolt fehérje kulcsfontosságú szerepet játszik az energiafelhasználás szabályozásában. Ezt a gént KLF11-nek hívják.
Az eredmények azt is előrevetítik, hogy a jövőben olyan gyógyszereket tudnak fejleszteni, amelyek aktiválják a genomnak az olyan részeit, mint a KLF11, és ezáltal megoldást nyújthatnak a túlsúlyra, illetve az elhízásra.
