A testmozgás csökkentheti az elhízás kialakulásának kockázatát azokban az emberekben, akiket egy genetikai mutáció eleve hajlamossá tesz a magas testtömeg-indexre - állítja egy amerikai tanulmány.
A közelmúltban készített kutatások összefüggést mutattak ki a testtömeg-index és a zsírtömeggel illetve az elhízással kapcsolatos FTO gén variánsai között. Az elhízással összefüggő gén az európai népesség körülbelül 30 százalékában fordul elő, és 1,75 kilogramm testtömeg-növekedéssel hozzák összefüggésbe.
Bár az olyan életmódbeli tényezők, mint a fogyókúra és a testmozgás jelentős szerepet játszanak a testtömeg szabályozásában, nem egyértelmű, milyen kölcsönhatásban állnak a genetikával.
A tanulmányban a kutatók 704 egészséges, 43,6 év átlagéletkorú felnőtt DNS mintáját vizsgálták meg, ezen kívül fiziológiai vizsgálatokat is végeztek a résztvevőkön, melynek keretében feljegyezték az elmúlt hétnapos időszakban végzett testmozgásukat is.
A résztvevő férfiak 54, és a nők 63,7 százaléka túlsúlyos volt, a férfiak 10,1 százaléka és a nők 30,5 százaléka pedig elhízott. A genetikai elemzés kimutatta, hogy az FTO génben 26 nukleotid szintű variáció állt összefüggésben a testtömeg-indexszel. A további vizsgálatok azt mutatták, hogy a két legerősebb nukleotid szintű variáció csak olyan emberek esetében állt összefüggésben a testtömeg-indexszel, akik kevés testmozgást végeztek. A nukleotid szintű variációk nem gyakoroltak hatást azokra a személyekre, akik átlagon felüli mennyiségű testmozgást végeztek.
Az Archives of Internal Medicine szeptember 8-i számában közölt tanulmány tehát számszerű bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy az ezen nukleotid szintű variációk jelenléte által okozott tömegnövekedés sokkal kisebb és statisztikailag nem szignifikáns azon alanyok esetében, akik fizikailag nagyon aktívak, tehát hatásos a testmozás az ilyen genetikai hajlamú emberek esetében.
