A felnőtt lakosság egyharmada túlsúlyos, míg minden ötödik ember veszélyesen elhízott a kiszámolt testtömeg-index (BMI) alapján - derül ki a Tárki és az Image Factory legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Az emberek szubjektív megítélése saját testsúlyukról jelentősen eltér valós testtömeg besorolásuktól. A lakosság kétharmada gondolja úgy, hogy normális testsúllyal rendelkezik, míg valójában ez tíz lakosból csak négyre igaz. Túlsúlyosnak mindössze egynegyedük érzi magát, valójában 53 százalékuk elhízott. Az Európai Unió egyik legsürgetőbb egészségügyi kérdése a kontinens kóros elhízásának megállítása, itthon mégsem születtek átfogó megelőző programok a javulás érdekében. Az üzleti élet gyorsan alkalmazkodik a változó trendekhez: a nagy élelmiszergyártók egészséges termékekkel bővítik palettájukat, és a fogyasztók felvilágosítására is hajlandóak a kereslet fenntartása érdekében. A hazai életmódpiaci verseny kiéleződése mutatja, hogy a testképükkel elégedetlen rétegek óriási üzleti lehetőséget jelentenek - állapítja meg a Tárki és az Image Factory által készített Társadalmi Klíma Riport.
A felnőtt magyar lakosság 34 százaléka túlsúlyos, míg 19 százaléka veszélyesen el van hízva a kiszámolt testtömeg-index alapján. Tíz emberből négy rendelkezik ideális, egészséges testsúllyal. Felmérésünk szerint a lakosság mintegy 8 százaléka mondható soványnak, vagy alultápláltnak. A lakosság 65 százaléka gondolja úgy, hogy normális a testsúlya (míg ez valójában 40 százalék), illetve túlsúlyosnak, elhízottnak mindössze 26 százalékuk érzi magát (az objektív érték: 53 százalék). Soványnak tartja magát a kérdezettek 9 százaléka.
Objektív és szubjektív testsúly BMI kategóriák szerint
Az objektív mérce szerinti veszélyesen túlsúlyos emberek 28 százaléka gondolja magát normális testalkatúnak. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy vannak, akik nem ismerik fel saját betegségüket, vagy nem vesznek róla tudomást. A saját magukat normál testalkatúnak vallók körében több a férfi (72 százalékuk sorolta magát ide), a felsőfokú végzettségű (75 százalékuk tarja magát annak) és a munkaerő-piaci státuszát tekintve aktív személy (70 százalékban). Ezzel szemben az átlagosnál magasabb arányban tartották magukat túlsúlyosnak a nők (32 százalékuk), a középkorúak (33 százalékban) és a nyugdíjasok (30 százalékuk érezte magát súlyosabbnak a kelleténél). A nők önképe saját testsúlyukról a férfiakéhoz képest ezek szerint jobban igazodik az objektíve mért adatokhoz. Igaz, a nők annak ellenére többen vallják magukat túlsúlyosnak, mint a férfiak, hogy az átlagosnál nem magasabb az arányuk a kövérek körében.
Becslések szerint a világon több mint 400 millió kórosan elhízott (és négyszer ennyi túlsúlyos) ember él. Európában az elmúlt egy évtizedben megháromszorozódott a súlyfelesleggel küzdők száma. A jelenlegi trend folytatódása esetén 2010-re a kontinens népességének egyötöde - mintegy 150 millió ember - lesz súlyosan elhízott, míg 15 millió gyermek szenvedhet a betegségtől. Az elhízás problémájának komolyságát mutatja, hogy az Európai Unió is egyre aktívabban keresi a megoldásokat, hogyan tudná megfékezni ezt a folyamatot. Markos Kyprianou egészségügyi biztos az élelmiszergyártókat és -forgalmazókat is önmérsékletre intené. Annál is inkább, mert a WHO szerint Európában a túlsúly kezelése drága: a GDP 1 százalékát kitevő költséget is jelenthet, illetve a közvetlen egészségügyi kiadások 6 százalékát is felemésztheti e betegség. Magyarországon ennek ellenére nincsen átgondolt, nemzeti léptékű stratégia a tendencia megfordítására.
A testükkel elégedetlen tömegek kiszolgálása ugyanakkor hatalmas üzlet is. A globális élelmiszergyártók egyre inkább a tágabb életmódpiacon képzelik el jövőjüket: nyilvános kalóriatáblázatokkal, illetve az egészséges termékek előtérbe helyezésével igyekeznek megtartani a fogyasztókat, vagy akár újabb keresletet gerjeszteni, újabb piacok felé nyitni. A hazai életmódpiac dinamikus bővülését jelzi a márkanévként felépített fitnesszguruk élesedő - a bulvársajtó által is folyamatosan gerjesztett - párharca. Arról azonban csak óvatos becslések léteznek, hogy mekkora is a torta, amelynek a szeleteiért küzdenek. Míg a reklámok folyamatosan újabb fogyasztásra ösztönzik a nézőket, világszerte nagy sikerrel futnak azok a fogyasztó show-k, amelyek azt sugallják: érdemes küzdeni a kilókkal.
