Miért esszük túl magunkat? A probléma egyre nagyobb méreteket ölt, ezért kezdett el brit tudósok egy csoportja az olyan élvezettel járó tevékenységekkel foglalkozni, mint az étkezés és a szexualitás.
Az élvezet mindenkinek mást jelent, a szakemberek viszont úgy határozzák meg, mint egy rövid távú jutalmat, amit azért kapunk, mert kielégítettük a testünk igényeit. A legalapvetőbb ilyen igény pedig az élelem.
Az agyunk számtalan módon befolyásolja az élelmiszer-bevitelt, a legfontosabb ezek közül a dopamin nevű anyag. Ez jelez, amikor ennünk kell, ezért lehetséges, hogy amikor kísérleti állatok agyában leállították a dopamin termelődését, azok nem vettek több táplálékot magunkhoz, így éhen haltak.
Fontos, hogy felismerjük, mikor van itt az ideje, hogy abbahagyjuk az evést. Ennek vizsgálatához kértek kutatók embereket, hogy egyenek annyi csokoládét, amennyi jólesik, és közben az agyukat orbito-frontal nevű kérgét (OFC) figyelték egy speciális műszer segítségével.
Amikor a résztvevők jelezték, hogy már nem fér beléjük több édesség, az OFC-jük változásnak indult. Ez az volt az a pont, amikor az élvezet már kellemetlenséggé kezdett változni. Az elhízás oka az, hogy az ekkor leadott jelzést nem vesszük figyelembe, ezért fogyasztunk többet, mint szükséges lenne.
Dopamin nem csak étkezéskor, hanem izgalmas feladatok teljesítése után is termelődik. Ez a magyarázata például a bungee-jumping nagy sikerének, főleg a fiatal férfiak körében. Az erre való fogékonyság velünk születik, és aki nem extrém sportokban éli ki magát, gyakran szerencsejáték- vagy drogfüggésben találja meg azt a tevékenységet, amely kellően izgatja az agya ezen központját. Ezért akinek igénye van erre, általában hiába fél, ugrani fog.
Videó: HáziPatika.com
