Az agy minden része azért alakult ki, hogy támogassa az egyén túlélését, és ennek egyik alapeleme a környező dolgok energia-fölvétele. Hogy mi egyéb más dolgokat is csinálunk az agyunkkal, olvasunk, tervezgetünk, és így tovább, ez csak egy mellékterméke az agy működésének - állítja a Yale Egyetem professzora.
Tihanyban nemzetközi konferenciát rendeztek, amelyen több világhírű tudós is előadást tart az elhízás agyi folyamatairól. A konferencia szervezője Horváth Tamás, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezetője, aki 1990 óta az Egyesült Államokban él. Többek között arról beszélt, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint az agy egy kis része, a hipocampus határozza meg azt, hogy mikor és mennyit eszünk, s azt is, hogy milyen hőfokon égetjük az anyagcsere termékeket. Ugyanakkor az egész agy nagy hatással van az anyagcsere folyamatokra, és ha az ember belegondol, akkor ez nem meglepő, mert az agy minden része azért alakult ki, hogy támogassa az egyén túlélését, és ennek egyik alapeleme a környező dolgok energia-fölvétele. Megfordítva: a magasabb agyi tevékenységek, a kéregtevékenységek alapvetően szintén az étkezést támogatják, tehát az, hogy mi egyéb más dolgokat is csinálunk az agyunkkal, olvasunk, tervezgetünk, és így tovább, ez csak egy mellékterméke az agy működésének. Az agy alapműködése, hogy segítse az ember továbbélését, és ennek egyik alapfeltétele a táplálékfelvétel. Horváth Tamás professzor véleménye szerint még nyitott kérdés, hogy a nyugati világ túltápláltsága milyen következményekkel jár a várható élettartamra hosszú távon.
