A ketogén diéta alapvetően úgy épül fel, hogy a napi kalóriabevitel 75-80 százaléka zsírokból, 15-20 százaléka fehérjéből, és 5-10 százaléka szénhidrátból áll össze. Rendszeresen sportolóknak azt szokták javasolni, hogy kicsit több fehérjét és kevesebb zsiradékot vigyenek be, hogy az izmok megfelelően tudjanak épülni.
Ha az étrendben limitálják a napi szénhidrátfogyasztást, akkor az így fellépő hiányt a máj úgy kezeli, hogy a zsírraktárakat üríti ki, hogy energiához jusson. Ezt a folyamatot hívják ketózisnak, és erre alapoz a ketogén diéta. Segítségével a fogyás mellet csökkenthető a szívbetegségek, a rák, a PCOS és az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is. Mielőtt belevágunk, nem árthat egy alapos orvosi kivizsgálás sem.
A ketogén diéta alatt kerülni kell a cukrot és a fehér lisztet , és ugyanez a helyzet a hüvelyesekkel, a rizzsel, a tésztával, a majonézzel, a ketchuppal és a müzlivel is, illetve nagyon mértékletesnek kell lenni a gyümölcsökkel, gyökérzöldségekkel - ha képesek vagyunk rá, akkor ezeket is iktassuk ki teljesen, leszámítva a bogyós gyümölcsöket. Tilos az alkohol is.
Fogyaszthatóak vörös és fehér húsok, lazac, makréla, tojás, sajtok, vaj és sonkafélék is. Ügyelni kell az egészséges zsírok bevitelére, ezért olajos magvakat, avokádót, olíva- és kókuszolajat is kell fogyasztani.
Ha a szervezetben beindul a ketózis folyamata, és a test átáll a zsírok felhasználására a szénhidrátok helyett, akkor egy ideig acetonszagú lehet a leheletünk a ketonoktól, amelyek a vizeletünkben is megtalálhatóak. Előfordulhat hasmenés vagy székrekedés és átmeneti fáradtság, gyengeség a szénhidrátmegvonás hatására, de ha testünk hozzászokik, akkor éberebbek leszünk, csökken az étvágyunk, megnő az energiánk, és fogyni kezdünk. Szakértők szerint ez a fajta diéta akár egy évig is biztonságosan folytatható, de ennél tovább semmiképpen se csináljuk.
Forrás: menshealth.com
