Szájszag: mikor jelez betegséget?

Mindenkivel előfordulhat, hogy elfelejt fogat mosni, vagy valamilyen erős aromájú ételt eszik, és ettől kellemetlen szájszaga lesz. Bizonyos esetekben azonban mélyebben gyökerezik a probléma, ilyenkor a rossz lehelet betegségre hívhatja fel a figyelmet. Hogyan tarthatjuk fent a megfelelő szájhigiéniát, és mikor jelez bajt a szájszag? Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Az orvosi szaknyelv halitosisként emlegeti azt a jelenséget, amikor valakinek - fogalmazzunk úgy - nem éppen virágillat árad a szájából. Az érintett egyébként a legtöbbször ennek nincs is tudatában, a környezetében lévők azonban annál inkább szenvedhetnek a kellemetlen szagtól. A halitosis hátterében számos ok állhat, vannak viszonylag ártalmatlan mögöttes tényezők, és olyanok is, amelyeket súlyosságuk miatt fontos komolyan venni.

Érdemes utánajárni, mi okozza a rossz szájszagot.
Érdemes utánajárni, mi okozza a rossz szájszagot. Fotó: Getty Images

Amikor aggódni nem kell, változtatni viszont igen

Talán nem árulunk el azzal újdonságot, ha azt mondjuk, a rossz leheletért általában az általunk elfogyasztott ételek, italok felelősek. Mivel az emésztés már a szájüregben megkezdődik, ha erős aromájú finomságokat - például hagymát, fokhagymát, tonhalat, tejet és tejtermékeket stb. -választunk, hiába mosunk fogat, csak ideiglenesen fedjük el a szagot. Amely egyébként egészen addig nem múlik el teljesen, míg az adott táplálék át nem halad a testünkön. Célszerű tehát ügyelni arra, hogy mielőtt társaságba, esetleg fontos találkozóra megyünk, ne együnk vagy igyunk olyat, amiről a leheletünk markánsan árulkodhat.

Milyen gyakran kell eltávolítani a fogkövet? Ki ne küzdött volna már élete során a fogain képződött makacs, fogkefével eltávolíthatatlan lerakódásoktól? Az egészséges fogápoláshoz a szakember segítségét igénylő fogkőeltávolítás is hozzátartozik.

Ugyancsak gyakori, hogy a kellemetlen szagot a rossz szájhigiénia idézi elő. Megfelelő fog- és szájápolás nélkül apró ételdarabkák maradhatnak a szájüregben, amelyek kedvező környezetet teremtenek a baktériumok elszaporodásának a fogak között, a nyelven és az íny körül. Ez rövid távon "csak" a leheletre van hatással, hosszú távon azonban különféle fogászati betegségeket is okozhat. Hogy minél nagyobb eséllyel előzhessük meg a bajt, naponta legalább kétszer mossunk fogat (háromhavonta pedig cseréljük le a fogkefénket), és ne feledkezzünk el a fogselyem, az antibakteriális szájvíz, illetve a fogköztisztító rendszeres használatáról sem.

Az olyan szokások, mint a dohányzás vagy a dohányrágás, szintén felelőssé tehetőek a szájszagért, emellett elszínezhetik a fogakat, csökkenthetik az ízérzékelést, és irritálhatják a fogínyt - saját érdekünkben érdemes lehet ezeknek búcsút mondani.

Ha komoly a probléma

Sajnos előfordulhat, hogy a rossz lehelet valamilyen komolyabb, kezelésre szoruló betegséget jelez. Erre általában akkor érdemes gyanakodni, ha a kellemetlen szájszag úgy állandósul és lesz egyre zavaróbb, hogy a szájhigiénénk megfelelő, és ételekhez, italokhoz sem tudjuk kötni a szimptómát. Ilyenkor mindenképpen forduljunk orvoshoz, hogy minél hamarabb diagnosztizálni lehessen a problémát, és el lehessen kezdeni a megfelelő terápia alkalmazását.

Első körben érdemes fogorvoshoz bejelentkezni, az esetek nagy részében ugyanis fogászati probléma áll a háttérben, például fogágybetegség (a fogakat körülölelő szövetek krónikus gyulladása), fogszuvasodás (ismertebb nevén lyukas fog), túlzott lepedék- vagy fogkőképződés, esetleg a szájüreg gombás fertőzése. Sőt: a rossz fogpótlás és a rosszul záró fogkorona ugyancsak lehet a baj forrása.

Amennyiben a fogászati probléma biztonsággal kizárható, más irányba kell elindulni. A szájszárazsághoz vagy xerostomiához - amely a nyálmirigyek nem megfelelő működése miatt alakul ki - szintén köthető a rossz lehelet, ám fontos tudni, hogy a szájszárazság általában nem önálló kórkép, hanem más betegségekhez társul. A többi között ilyen a cukorbetegség és a májcirrózis mint anyagcsere-betegségek; a hiányállapotok, úgymint a vas- és vitaminhiány, illetve a nagyfokú folyadékvesztés (hányással, hasmenéssel, vérvesztéssel). Huzamosabb ideje tartó kellemetlen szájszagnál fennáll a légúti fertőzések (pl. tüdőgyulladás, hörghurut, krónikus orrmelléküreg-gyulladás stb.), a reflux, valamint a veseproblémák gyanúja is.

A legfontosabb tanácsok

Összességében elmondható, hogy amennyiben nem betegség a kiváltó ok, a rossz szájszag némi odafigyeléssel könnyedén elkerülhető. Ennek érdekében

  • szánjunk elég időt, energiát a megfelelő fog- és szájápolásra;
  • rendszeresen keressük fel a fogorvosunkat kontrollvizsgálat végett;
  • együnk minél több olyan ételt, amelyet alaposan meg kell rágni, ezzel ugyanis serkentjük a nyáltermelődést, ami pedig az ételmaradékok és a baktériumok szájüregből való gyorsabb távozásához járul hozzá, és
  • igyunk meg mindennap legalább 2,5-3 liter folyadékot, amely segít elkerülni a száj kiszáradását, és így annak szagosodását.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +14, +20 °C

Nyugat felől csökken a felhőzet. Változóan gomolyfelhős lesz az ég, nagyobb eséllyel keleten alakulnak ki záporok, zivatarok. Élénk, erős északias szél mellett 25, 31 fok közötti maximumokat mérhetünk. Szerdán napközben már nem érkezik front, de a hidegfront mögötti helyzetben még hidegfront jellegű hatás érvényesül. Görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, ingadozhat a vérnyomás. A frissebb időben viszont mérséklődnek az alvászavarok, megszűnik a hőterhelés. A napsütés javítja a hangulatot, a hőérzet sokat javul az előző napokhoz képest. A légszennyezettség közepes, kissé csökken. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)