Az összefüggések nyomában: reflexek
Az ausztráliai Adelaide Egyetem Élettani Tanszékének munkatársai azt találták, hogy a fogak körüli mechano-, azaz nyomásérzékelő receptorok különböző ingerein keresztül ingerlő és gátló reflexek válthatók ki az ember rágóizmában. E reflexeknek a rágás folyamatában vesszük nagy hasznát. Segítségükkel szabályozható az állkapcsok nyitottsága és zártsága. Amikor rágunk, nem volna célszerű akkorára tátani a szájat, hogy a még megrágandó falatok is kipotyogjanak az alsó és felső fogsor közül. Máskor valószínűleg a gátló visszacsatolásnak köszönhetjük, hogy fogaink nem sérülnek egy, a falatban alattomosan megbújó, kemény csontdarabra vagy dióhéjra történő ráharapáskor. Ilyenkor szinte az utolsó pillanatban lefékezzük az erős állkapocsmozdulatot, és a fog egy kis koccanással megússza a kemény falattal való találkozást.
Viszonylag régen ismert tény, hogy a frontfogakat ért koccantásokkal szájnyitó reflexeket lehet kiváltani. Ennél fiatalabb az a felismerés, hogy a szemfogak, kisőrlők és nagyőrlők megkoccantására szorító reflexek fognak működni. Abban az esetben, ha az egyetlen kapcsolat az alsó és a felső fogívek között egy kemény és kis felületű tárgy, amely csak a frontfogak között teremt fizikai kapcsolatot, akkor a fogszorítás gátlódik, és szorítás helyett reflexes rágóizom-ellazulás jön létre.
Fogszorítástól izomfájdalmakig
Egy összefüggéssel még adósak maradtunk, méghozzá azzal, hogy mégis mitől alakulnak ki a kiterjedt fájdalmak. A fej helyzete és az állkapocs pozíciója között összefüggés van. A fej hátrahajtásával például a száj kinyílik, hacsak nem szorítjuk szánt szándékkal össze. Ha az ember alsó ajkát az állkapocs mozgatásával megpróbálja előre mozgatni, a tükörben láthatja nyakizmai munkáját, sőt még a füle is "belekattan". A nyakizmok tehát nem tétlenkedhetnek a fogszorítás, fogcsikorgatás idején. Az erős fogszorítás a halántékizmokat is megterheli. Ezek legerősebb rágóizmaink, roppant erők kifejtésére képesek. Természetesen elfáradnak, ha nem pihenhetnek, izomlázukat lehet megtapasztalni a reggeli fejfájásnál. Kimutatták, hogy a halántékizmok tömege 70%-al nagyobb a migrénben szenvedőknél a normál lakossághoz képest. Ezeknek az izmoknak a kilazítása jelentős javulást hoz a migrénes fejfájásban szenvedők számára is. A többi fájdalmat pedig a már említett álombéli stressz-szituációra adott reflexes válasz, a törzs különböző izmainak készenléti, feszült állapota okozhatja.
Attól függően, hogy csak fogszorítás vagy akár csikorgatás is történik éjszaka, és hogy milyen erővel, annak megfelelően különböző és különböző súlyosságú tünetek alakulhatnak ki. Csekélységnek tűnhet a szabadon maradó fognyak és az enyhe álmosság, de mind emögött állhat bruxizmus, aminek idejében való kezelésével fogak és értékes munkára alkalmas nappali percek menthetők meg, nem is beszélve a rejtett álmatlanság egész szervezetre kiterjedő, hosszú távú hatásairól.
A megoldás, avagy a harapásemelő
Az imént elmondott tények felismerésén alapszik az éjszakai fogcsikorgatást megelőző harapásemelő készülék működése is. A frontfogakra felhelyezett készülék az ötödik agyidegen (a trigeminuson) keresztül olyan védő reflexeket vált ki, amelyek meggátolják a fogszorítást. A hatást további biomechanikai tényezők is erősítik. A készülék neve az NTI-tss rövidítés, ami annyit tesz: nociceptív trigeminális inhibíciós tenzió szupressziós szisztéma, kicsit közérthetőbben; az ötödik számú agyidegen keresztül védő reflexek kiváltásával a szorítás gátlását létrehozó rendszer.
A készüléket minden este fel kell helyezni, de az is lehet, hogy megtanítja gazdáját a fogcsikorgatás abbahagyására. Kicsi, így nem zavar elalváskor, mellékhatása nem ismert. Elkészítése és felhelyezése az eljárást ismerő fogorvos feladata.
Kérdések és tanácsok
Az éjszakai fogszorítás ugyan nem betegség, csupán szervezetünk egy logikus válaszreakciója, mégis terápiára szorul, mert hosszú távon nemcsak fogászati panaszok - a fog rágófelszínének kopása, fognyaki kopások és érzékenység, a rágóizomzat fájdalmassága, az ízület kattogása, stb. jelentkezhet -, hanem más betegségek kialakulásához is hozzájárulhat: migrénhez, ismeretlen eredetű fülzúgáshoz vagy arcüreg-fájdalmakhoz vezethet.
A fogcsikorgatás előfordulását elég nehéz megbecsülni. A felnőttek és a gyermekek körében egyaránt a lakosság kb. 30% át érinti. Gyermekkorban a fogak még kevésbé látják kárát a kóros erejű fogszorításnak, de ha e jelenség állandósul, és felnőtt korra is megmarad, előbb-utóbb problémákat okozhat.
Többnyire az alvás REM (rapid eye movement, azaz a gyors szemmozgások) fázisára jellemző. Kezelése fogászati eszközökkel, gyógyszeresen és viselkedéspszichológiai terápiával is eredményes lehet.
Vajon Ön nyugodtan alszik-e? Első tesztként nézze meg lepedőjét reggel, gyűrött-e, kérdezze meg házastársát, forgolódik-e. Ha Önnek rendszeresen fáj a feje, elsőként forduljon ideggyógyász szakorvoshoz, aki kizárhatja a fejfájás egyéb okait. Ha a leletek negatívak, vagy tenziós fejfájás illetve migrén a diagnózis, lehet, hogy érdemes felkeresni a megfelelő képzettséggel rendelkező fogorvost. Bővebb tájékoztatást a www.kipihent.hu oldalon találhat.
