Egyre többet tudunk a magas koleszterinszintről, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőjéről, és egyre többet a megelőzés lehetőségéiről is. Szakemberek szerint azonban még mindig sok, a koleszterinnel kapcsolatos tévhit, ezeket tisztázzuk.
1. A koleszterinnek kizárólag káros hatása van. A koleszterin bizonyos mértékben szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos vegyület: jelen van minden szövetben, szervben; sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze. A koleszterin felel az érfalak rugalmasságáért is. Tehát megfelelő, normális mennyiségű koleszterinre - amelyet szervezetünk állít elő (ez körülbelül 1000-1500mg/nap) - kifejezetten szükségünk van. Ez pedig semmiképpen nem tekinthető káros hatásúnak. A bajt az okozza, hogy a különféle állati eredetű táplálékokkal bevitt koleszterin - köszönhetően a telített zsírsavaknak - oly mértékben emeli meg a normális koleszterinszintet, hogy az komoly kockázati tényezőként jelenik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.
A Magyar Szív Egyesület szerint a magas koleszterinszint azzal okozhat egészségügyi problémát, hogy fokozatosan, évtizedek alatt eltömíti az életfontosságú artériákat, amelyek a szívet táplálják. A legtöbb szívroham azokkal a plakkokkal függ össze, amelyek koleszterinből és zsírból épülnek fel.
2. "Nincsenek tüneteim, tehát nem lehet magas a koleszterinszintem." Egyike a leggyakoribb, a koleszterinnel kapcsolatos tévhiteknek. A magas koleszterinszintnek ugyanis sokáig nincsenek látványos tünetei, de pont ezen tulajdonsága miatt az egyik legalattomosabb kockázati tényező. Ezért kell koleszterinszintünket rendszeresen méretni, értékeiről pedig szakemberrel konzultálni. Ma nemcsak Magyarországon, de a világon bárhol, a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozási arány a legmagasabb valamennyi közül. Azaz, a legtöbben ebben a betegségben halnak meg.
3. Öröklött tényezőknek nincs szerepük a magas koleszterinszint kialakulásában. A genetikai tényezőknek is szerepe van, de a magas koleszterinszint kialakulásáért elsősorban a táplálkozás és az életmód felel. (Mindkettő olyan tényező, amelyeket a legkönnyebben tudjuk befolyásolni.) A koleszterinszint egyébként az életkor előrehaladtával is növekszik, sőt ma már azt is tudjuk, hogy a hormonális változások miatt, az LDL- koleszterinszint jelentős mértékben növekszik a változókorban levő nőknél is. Genetikai tényezők is felelnek a magas koleszterinszintért, de elsősorban a táplálkozás és az életmód.
4. A koleszterin értékek személyre szabottan számítanak magasnak. Normál esetben (nem történt még szív-és érrendszeri esemény) a normális koleszterinszint felső határa 5,0 mmol/l, e felett emelkedett vagy magas koleszterinszintről beszélünk. A magas koleszterinszint valójában nem jó, jelzésértékkel bír, de hogy kell-e kezelni, és mennyire kell csökkenteni a szintjét, az egyéb betegségek, a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség jelenlététől is függ. (Szívinfarktus után például a normálisnál jóval alacsonyabb koleszterinszint elérése a cél.)
További tévhitek
5. A magas koleszterinszint nem csökkenthető. Az állítás nem igaz, ugyanis a magas koleszterinszint részben azzal csökkenthető, hogy csökkentjük étrendünk koleszterintartalmát, változtatunk életmódunkon, többet sportolunk, átalakítjuk étkezési szokásainkat, vagy gyógyszeres megoldással, a belső szintézis csökkentésével. Népességvizsgálatok igazolták, hogy a táplálkozás és életmódbeli változtatásokkal, valamint speciális gyógyszerek szedésével hatékonyan csökkenthető a koleszterinszint, ami egyértelműen mérsékli az erek elmeszesedését.
A táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében gyakoribb a szívkoszorú érelmeszesedés és a szívinfarktus előfordulása is. Azokban az országokban azonban, ahol a koleszterint nem vagy kis mennyiségben tartalmazó ételek nagyobb mértékben vannak jelen, mint az állati eredetű táplálékok, kevéssé ismerik a magas koleszterinszint fogalmát.
6. A magas koleszterinszint kialakulásáért csak a helytelen táplálkozás felel. A mondat csak részben hamis, mert a helytelen táplálkozáson kívül akadnak más, kockázati tényezők, amelyek jelentős része kiiktatható lenne. A magas koleszterinszint kialakulásának befolyásolható kockázati tényezői: a dohányzás, a mozgáshiány, az állandó stressz, a túlsúly, jelentős mennyiségű alkohol és sok só fogyasztása (ajánlott napi 5 g alá leszorítani). Ezeken a tényezőkön mi magunk is tudunk változtatni. A táplálkozáson kívül tehát vannak még más kockázati tényezők is.
7. A szűrővizsgálat sok időt vesz igénybe. Nem igaz, a szűrővizsgálathoz ugyanis egyetlen csepp vér elegendő. A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon, az ujjbegy megszúrásával nyert vérminta segítségével is el tudják végezni. Először az ujjbegyet fertőtlenítik, majd az egyszer használatos steril tűvel vagy speciális tollszerű (pen) eszközzel szúrják meg. A kibuggyant vért tesztcsíkra cseppentik. A tesztcsíkon a vérmintában lévő lipidek (vérzsírok) 2-3 perc alatt színreakciót adnak. A csíkot a fotometriás készülékbe helyezve, meg lehet mérni a kialakuló szín hullámhosszát, ami tájékoztató információt ad a vér összkoleszterin-szintjéről. A koleszterinszintet adó érték összetevőinek részletes meghatározása csak akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett. (Ehhez már vénás vérvétel szükséges.)
