A születéskori magas testzsírszint - ami a baba pufókságán látható - meghatározhatja a gyerek jövőjét, a későbbi - akár felnőttkori - egészségi állapotát - hívták fel a figyelmet német szakemberek egy minapi berlini konferencián, amely az európai egészségügy jövőjével foglalkozott.
Az egyén későbbi egészségi állapotának bizonyos elemei már korán sejthetők, ugyanis a terhesség alatt kialakulnak a szervezet működésére, az esetleges betegségre utaló fontos előjelzők - hangoztatta Berthold Koletzko müncheni gyermekgyógyász. Ami a túlsúlyosságot illeti, a terhesség első három hónapjában a gyerek korai elhízására az anya dohányzása is erős befolyásoló hatással lehet. Kevéssé gondolnak erre a káros szenvedélynek hódoló terhesek vagy a környezetükben élők, a kutatók viszont egyre többet tudnak a korai meghatározottságnak erről az oldaláról.
Németország egyes tartományaiban az iskolába lépő kisgyerekek körében évente 0,3 százalékkal nő a túlsúlyosak és 0,1 százalékkal az elhízottak aránya. Az előidéző okokat számba véve a gyermekgyógyász szakember elsősorban az egyéni érzékenységet, másodsorban a korai rászokást, illetve a későbbi életszakaszokra jellemző kevés mozgást és sok evést, a magas kalóriabevitelt nevezte meg felelősként.
Az anyatejjel táplált gyerekek körében iskoláskorukra 20-25 százalékkal kevesebb a kórosan kövér - magyarázta vizsgálatok adataira hivatkozva az európai gyermekelhízás-ellenes program koordinátora, a korai programozásnak nevezett jelenség mibenlétét fejtegetve.
Az egyéni érzékenységgel kapcsolatban a genetikai háttér alapvető fontosságáról beszélt Koletzko. Kutatások eredményeiből az derül ki, hogy az örökbefogadott gyerek általában nem a nevelő, hanem a vérszerinti szülők testalkatát szokta mutatni. A gének tehát fontosabb meghatározók, mint a környezet, akár maga a táplálási szokások - magyarázta a szakember.
Hat darab banánból például ugyanannyi energia (320 kcal) gyűjthető be, mint amennyi egyetlen csokiszeletben van. A gyerekek pedig naponta nem is egy ilyen szeletet fogyasztanak el, étkezések közben, gyakran helyette is - márpedig napjainkban a nagy energiabevitel okozza a problémát.
A nagy európai, sőt világproblémának (az elhízás járványának) a megelőzése abban áll, hogy változtatni kell az ülő életmódon, csökkenteni kell a tévézéssel, videojátékokkal töltött órák számát, és visszafogni az energiabevitelt (beleértve az energiadús italok fogyasztását) - ráadásul mindezt már óvodáskorban kell kezdeni. Szakemberek szerint csak a korai nevelés hozhat megoldást. A 3-6 év közötti kicsik a leginkább fogékonyak arra, hogy másolják a felnőttek viselkedését. Ezt tartják szem előtt a német óvodai programok, a tapasztalatok azt mutatják, hogy - alacsony költségek mellett - igen nagy sikerrel.
