A bélflóra lakói
Az emberi szervezet maga is élettér: számtalan apró élőlénynek ad helyet. A gyomor-bélrendszerünkben például nagyszámú és hatalmas mennyiségű mikroorganizmus él - ezeket nevezzük bélflórának. A bélflóra hozzávetőlegesen kb. 400-500 különböző fajtájú baktériumot tartalmaz. Ezen mikroorganizmusoknak csak egy része kórokozó; nagy része jótékony hatású, sőt elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. E jótékony, hasznos baktériumok, (például a bifidobaktériumok és a lactobacillusok) arányának felnőtt embernél körülbelül a 40-45 százalékot el kellene érnie, ezzel szemben helytelen táplálkozási és életviteli tényezők következtében a magyarországi felnőtt lakosság általában 12 százalék körül mozog, sőt egyes csoportok esetében még kevesebb.
A hiányos vagy helytelen táplálkozás, rossz emésztés, a környezetszennyező anyagok, egyes gyógyszerek (főként az antibiotikumok!), bizonyos tápanyagok iránti egyedi intolerancia illetve allergia és a tartós stressz felboríthatják ezt az egyensúlyt, jelentős mértékben károsítva a bélflórát. A béltraktus higiéniájának helyreállítása egészségünk fenntartásának és sok rendellenesség kezelésének egyik legjelentősebb előfeltétele.
Probiotikus élelmiszerek
Az egészséges bélflóra helyreállítása megfelelő baktériumok bevitelével már régóta ismert. Ez történhet akár erjesztett élelmiszerek (mint pl. a joghurt), vagy élő baktériumkultúrát tartalmazó készítmények formájában. Ma már számos élelmiszer "gyárilag" tartalmaz probiotikus összetevőket, ezeknek viszont egyik hátránya, hogy a benne található baktériumok még hűtött tárolás esetén is viszonylag gyorsan elpusztulnak. Az e célra kifejlesztett kapszulák alkalmazásakor ez kiküszöbölhető. A probiotikum, ökobiotikum, szimbiotikum kifejezések olyan termékeket írnak le, amelyek élő, aktív baktériumflórát tartalmaznak és segítenek helyreállítani a bélflóra egészséges egyensúlyát.
A albán csoda: joghurt
Az 1900-as évek elején egy orosz tudós, Ilja Mecsnyikov felfigyelt arra, hogy a balkáni hegyekben, ahol a pásztorok a savanyított kecsketejet (joghurtot) nagy mennyiségben fogyasztották, az európai átlagnál nagyobb számban éltek száz év körüli idős emberek. Azzal magyarázta, hogy a joghurt fogyasztása megváltoztatja az ember vastagbelében zajló rothadás folyamatát, antitoxint termel, jótékonyan hat a bélflórára és ezáltal meghosszabbítja az életet. Felfedezéséért a jeles gerontológus Nobel-díjat kapott. És valóban: minden joghurt kitűnő protein-, kalcium- és B2-vitamin-forrás, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. Azok a savanyú tejtermékek pedig, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Így a legújabb kutatások is megerősítették: a joghurtfogyasztás csökkenti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat) kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, és egyensúlyban tartja a bélflórát. Ezenkívül erősíti az immunrendszerünket, és csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A lázas, gyulladásos betegségekre kapott antibiotikumok nem csak a kórokozókat pusztítják el, hanem a hasznos bélflórát is. Évtizedekig az antibiotikumok okozta negatív mellékhatások megszüntetésére javasolták a joghurtfélék fogyasztását. A joghurtok körülbelül napi félliteres mennyiségben hatásosak igazán, mert a bennük lévő hasznos baktériumoknak csak mintegy tizede jut le a bélbe, túlélve a gyomorsav és az emésztőenzimek támadását.
Segítő élelmiszerek
A probiotikumok "élő" élelmiszer-alkotórészek, amelyek jótékony hatással vannak az ember egészségére. Leggyakrabban a Laktobacillus és Bifidobaktérium csoportba tartozó baktériumok, élesztőgombák képesek a betegséget okozó baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, szerepük van fertőzések megelőzésében. Tej, tejtermékek, ezek között is kivált a savanyított tejtermékek, érlelt sajtok, az élőflórás joghurtok, húsáruk, italok, általában az úgynevezett fermentált élelmiszerek tartalmazzák.
Egyes megfigyelések arra utalnak, hogy ha ezeket a probiotikumokat visszatelepítjük, gyógyhatást érhetünk el számos betegségben, például laktózérzékenységben, hasmenésben, gyulladásos gyomor- és bélbetegségekben, az allergia és a fogszuvasodás megelőzésében.
"Táptalajra" is szükség van
A barátságos baktériumoknak is megfelelő táplálékra van szüksége: erre szolgálnak a prebiotikumok. Ezek olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a tápcsatorna felső szakaszában előforduló emésztőenzimek nem hatnak, így a vastagbélbe eljutva kedvező életfeltételeket nyújtanak a bélben található egészségvédő mikrobák szaporodásához (ilyenek például az úgynevezett oligoszacharidok és a laktulóz). Számos tejes élelmiszerben, tésztafélékben, húsáruban, de az anyatejben is (inulin) megtalálhatók.
A prebiotikumok gazdag forrásai: a csicsóka- és a cikóriagyökér, a vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, bab, borsó, zabpehely, búza, banán, tej és az érett sajtok.
A szimbiotikumok olyan alkotórészek, amelyek kombinálják a probiotikumokat és a prebiotikumokat. Ezek leginkább tejtermékekben fordulnak elő. E három élelmiszer-összetevő a funkcionális - bélflórát kedvező módon változtató - élelmiszerek körét alkotja.
Kényes egyensúly
Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányba a bélflóra összetételét, így pl. a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az antibiotikumos kezelés, a besugárzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a probiotikumok pusztulásához vezethetnek. Ezekben az esetekben külön figyelni kell a probiotikumok újratelepítésére, azok bevitelére alkalmas élelmiszerek, illetve probiotikumos készítmények fogyasztása által.
