A genetika alig-alig befolyásolja az elhízást - leginkább a rossz szokások miatt nő rohamosan a kövér gyerekek aránya. A folyamat azonban megállítható: szakemberek egy két hónapos programmal látványos eredményeket értek el.
Két hónap alatt sikerült hatni a gyerekek fogyasztási szokásaira: ingyenásványvízzel és felvilágosító kampánnyal kisiskolások jelentős része szokott át a cukros üdítőről a vízre. Még a szüleikre is hatott a program.
Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) az egészségügyi tárcával közösen indította el az úgynevezett HAPPY programot általános iskolákban, hogy megtudják: ha a gyerekek számára folyamatosan elérhető az ásványvíz, leszoktathatók-e a cukros üdítőkről? Az intézet abból indult ki, hogy az általános iskolás korú gyerekek több mint 40 százaléka naponta többször is fogyaszt szénsavas, cukrozott üdítőt. Napi két deci üdítő ugyanakkor egy év alatt akár öt kiló súlytöbbletet is okozhat, s hozzájárul a gyerekkori elhízáshoz. A gyerekek kedvenc üdítője egyébként a kóla és az egészségesnek gondolt cukrozott tea.
Az OÉTI szakemberei szerint a helyzeten az iskolabüfék egészséges választékát célzó rendelet sem tudott változtatni, s a legkevesebb előrelépést épp a cukros üdítők csökkentése terén érték el.
Az új programban szénsavmentes ásványvizet tartalmazó ballonokat helyeztek el hat iskolában. Két hónap alatt 5415 liter ásványvíz fogyott, és a gyerekek 92 százaléka naponta legalább egyszer ivott az osztályteremben elhelyezett vízből - ezzel párhuzamosan pedig kevesebb cukros üdítőt fogyasztott.
- A gyerekek 60, a szülők 20 százalékának változtak két hónap alatt a folyadékfogyasztási szokásai, több ásványvizet és kevesebb üdítőt ittak. Folyamatos tájékoztatást kaptak, előadásokat hallgattak, a víz pedig a tantermekben elérhető volt, még óra közben is bármikor ihattak, ha megszomjaztak - mondja Nagy Orsolya, a program felelőse, aki szerint komoly eredmény, hogy mindössze hatvan nap alatt a napi 2,6 deci üdítőfogyasztás 2 decire csökkent, míg vízből csaknem egy decivel fogyasztottak többet a gyerekek. A szakemberek szerint ez az egészen egyszerű módszer komoly segítséget jelenthet az elhízás elleni küzdelemben. Egyre több ember küzd ugyanis súlyproblémákkal, életkortól függetlenül: Európában évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos, 80 ezerrel az elhízott gyerekek száma!
A gyermekkori elhízás a felnőttkori elhízás fokozott kockázati tényezője, vagyis a kövér gyerekek nagy részéből kövér felnőtt is lesz, és az elhízott gyermekek felnőttkorukban jóval veszélyeztetettebbek lesznek a táplálkozással összefüggő megbetegedések tekintetében. Ennél is döbbenetesebb, hogy az elhízáshoz társuló krónikus betegségek közül nem egy - így a cukorbetegség, magas vérnyomás, kóros zsíranyagcsere - már gyermekkorban is megjelenik. A fiúk 18 százaléka túlsúlyos, hét százaléka elhízott, míg a lányoknál a túlsúlyosak aránya megközelítően húsz százalék, és az elhízottaké meghaladja a hat százalékot.
A vizsgálat kimutatta, hogy a felső tagozatos általános iskolások táplálkozásában már jelen vannak a felnőttkorra jellemző szokások: étrendjük túl sok állati fehérjét, zsiradékot, sót és cukrot tartalmaz. Ráadásul e korcsoportra jellemző, hogy szívesen fogyasztanak tésztaféléket és cukrozott üdítőitalokat. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebbet mozognak.
A szakemberek szerint ugyanakkor nagy gondok vannak a gyerekek énképével is: a 7-14 éves tanulók fele nem elégedett saját testével, sokan fogyni szeretnének, mi több, 20-30 százalék már túl van az első fogyókúrán is. Egészségtelen szokásokra, rossz napirendre, beidegződésekre utal, hogy - noha ebben az életkorban a napi ötszöri étkezés lenne ideális - gyakran még a háromszori főétkezés követelménye sem teljesül, negyedük nem reggelizik, minden tizedik az ebédet, 15 százalékuk a vacsorát hagyja el. A felmérés szerint aggasztó, hogy bár a
7-10 évesek tudják, hogy miért kell naponta tejet fogyasztani, mégsem teszik. A 11-14 évesek jó választ adtak a napi testedzés szükségességére, de az e korosztályba tartozók fele mégsem mozog rendszeresen.
Az útmutatással és a neveléssel lehet igazán eredményeket elérni, hiszen az elhízásban nagyon kis szerepet játszanak az öröklött gének, annál többet a felvett szokások. Egy nemzetközi kutatás szerint az elhízott gyerekek mindössze 3 százalékánál tudtak orvosi okot kimutatni. Anglia egyébként a legkirívóbb példa, ahol az elmúlt évtizedben 50 százalékkal nőtt a gyermekkori elhízás aránya.
