Napjainkra jól ismert, hogy a zömében növényi eredetű élelmiszerekre alapozott táplálkozás számos pozitív hatással lehet a hosszú távú egészségmegőrzésre. Mindazonáltal a vegán és a vegetáriánus étrend egyaránt nagy odafigyelést és tudatosságot követel meg a tápanyaghiányok megelőzése érdekében, illetve nem is mindenki tudja könnyen kiiktatni az állat eredetű élelmiszereket mindennapi életéből. Ilyen helyzetekben kínálhat könnyebb alternatívát a flexitarianizmus.
Mit jelent a flexitáriánus étrend?
Mint azt a Clevelandi Klinika útmutatója írja, egyfajta lazán értelmezett vega felfogásról van szó. Maga a kifejezés is az angol flexible, azaz rugalmas és a vegetáriánus szó összetételéből jött létre. Lényegében arról van szó, hogy egy alapvetően növényi alapú étrendet lehet alkalmanként hússal és egyéb állati eredetű élelmiszerekkel kiegészíteni. Ez a megközelítés tehát megengedőbb, mint a szigorú értelemben vett vegetarianizmus. Egyszerre veszi figyelembe, hogy az állati élelmiszerek fontos tápanyagokat tartalmaznak, de reagál az azokkal kapcsolatos környezeti és etikai aggályokra is.
Mit szabad tehát enni, ha valaki kipróbálná a flexitáriánus étrendet? A BBC Good Food cikke szerint nincsenek igazán szilárd szabályok. A legfőbb szempont, hogy étkezéseink során elsősorban növényi eredetű, minél kevésbé feldolgozott táplálékokat vegyünk magunkhoz, minimálisra szorítva az állati élelmiszerek bevitelét. Amikor pedig húst eszünk, akkor is válasszuk a szabadtartásban tartott állatoktól származó termékeket, illetve halak esetén a vadon fogott halhúsokat.
Összességében tehát szabadon élvezhetjük az olyan fehérjeforrásokat, mint a hüvelyesek, a szója, a tofu és a tempeh, az olajos magvakat és egészséges zsiradékokat, például az olívaolajat, a zöldségeket és gyümölcsöket, valamint a teljes kiőrlésű és az olyan hamis gabonákat, mint a quinoa, a hajdina és a teff. Alkalmanként pedig kiegészítjük a menüt tojással, húsfélékkel, tejtermékekkel. Javasolt továbbá nagyon mértékletesnek lenni a feldolgozott élelmiszerekkel, finomított szénhidrátokkal és a hozzáadott cukorral.
Étrendváltás három lépésben
Noha nincsenek szigorú előírások, flexitáriánus étrend mellett mégis érdemes azt a célt kitűzni, hogy heti húsfogyasztásunkat leszorítsuk – nyersen mérve – 250-800 gramm közé. Ebben nagy segítség eleinte a fokozatosság: ahogy semmilyen diétás változtatás esetén, itt sem érdemes fejest ugrani a mély vízbe. Ehelyett javasolt inkább három lépésben haladni.
- Kezdetben elég, ha teljesíteni tudod, hogy csupán hetente két napon nem eszel húst. Ezen túlmenően törekedj arra, hogy a fennmaradó öt napon se fogyassz összesen 800 grammnál többet.
- Ahogy sikerül egyre jobban hozzászoknod ahhoz, hogy étkezéseidet többségében gyümölcsökkel és zöldségekkel oldod meg, érdemes kiterjesztened a vega felfogást heti kettőről három-négy napra. A fennmaradó napokon pedig ne egyél 500 grammnál több húst összmennyiségben.
- Végső lépésben pedig törekedj arra, hogy hetente legfeljebb két napon kerüljön hús a tányérodra, és annak mennyisége se haladja meg az összesen 250 grammot.
A motiváció kapcsán fontos megemlíteni, hogy a flexitáriánus étrend jelentős egészségügyi előnyökkel hozható kapcsolatba. A WebMD összefoglalója szerint a zömében növényi alapú táplálkozás jótékony hatással van a szív- és érrendszerre, a testsúlykontrollra, miközben a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is csökkentheti. Ugyancsak kapcsolatba hozható egyes daganattípusok ritkább előfordulásával. Nem mellesleg karbonlábnyomunkat is mérsékli.
