Az utóbbi években egyre több jégkrémet eszünk: míg az évtized elején mindössze 3,5 liter volt az átlag évente, a legfrissebb adatok szerint mára elértük az öt litert fejenként. Bár ez a szám a fagylaltfogyasztást nem tartalmazza, még így is jelentős az elmaradásunk az európai átlagtól, és persze meg sem közelíti a világcsúcstartó új-zélandiak nyalakodását, akik évente közel harminc liternyivel hűsítik magukat. A lista második helyén az Egyesült Államok áll 21 literrel, őket Ausztrália követi 18 liternyi éves fogyasztással. A sereghajtó Indonézia és India lakosai viszont mindössze egy deciliternek megfelelő mennyiséget, azaz nagyjából két darab jégkrémet fogyasztanak el évente.
Fagylalt és jégkrém: mi a különbség?
Sokszor egymás szinonimájaként használjuk ez a két szót, pedig van különbség a fagylalt és a jégkrém között. Ha csak egyszerűen akarjuk megfogalmazni, a jégkrém nem más, mint csomagolt fagylalt. Azonban a két finomság sok minden másban is különbözik. A fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják. A csomagolást tekintve lehet egyesével, adagonként csomagolt, de készítenek családi, úgynevezett "take home" kiszereléseket is.
A Magyar Élelmiszerkönyv összesen hétféle típusát sorolja fel. A tejjégkrém fő összetevője a tej vagy tejfehérje tartalmú termékek és a legtöbbször tejszínből származó tejzsír. Fontos, hogy a tejzsíron kívül másféle zsiradékot nem tartalmazhat és vizet sem használhatnak fel a készítéséhez. A tejes jégkrém csak zsírtartalmában tér el ettől, míg a tejes gyümölcsjégkrémben a tej mellett legalább 15 százalék gyümölcsöt találunk. A gyümölcsjégkrémek esetén már nincs a zsírtartalomra vonatkozó előírás, de a gyümölcstartalomnak legalább 15 százalékosnak kell lennie. A sorbet (szorbé) viszont nem tartalmazhat hozzáadott zsiradékot, és gyümölcstartalmának néhány kivételtől eltekintve el kell érnie a 25 százalékot.
Azonban a boltokban sokszor két másik típussal, a jégkrémmel és a vizes jégkrémmel találkozunk. Előbbi meghatározó összetevői a fehérje és a zsiradék, amely származhat tejből, de lehet növényi eredetű is, míg az utóbbi nem tartalmaz hozzáadott fehérjét vagy zsiradékot sem.
Mit mond a dietetikus a jégkrémekről?
A táplálkozási szakemberek az édességeket, jégkrémeket és süteményeket csak mérsékelt mennyiségben ajánlják a kiegyensúlyozott étrend részeként. Bár a fagyi mellett a jégkrém is erősen szezonális fogyasztású termék, valóban nem ajánlatos túlzásba esni és naponta, vagy akár naponta többször enni belőle. Okos választással azonban mindenki, még a fogyókúrázók is megtalálhatják az étrendjükbe illő csemegét.
Elsőként azonban a jégrémek két alapvető összetevőjéről, a tejzsírról és a tejfehérjéről nyilatkozott Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője. „A tejzsír alacsony koleszterintartalmú , és a szervezetünk számára fontos összetevőket, így például foszfolipideket, karotinoidokat és nyomokban vitaminokat is tartalmaz. Fő előnye azonban a rendkívül könnyű emészthetősége és felszívódása, ami remek energia- és tápanyagforrássá teszi. A tejfehérje főleg kazeinből áll, szervezetünk számára létfontosságú aminosavat tartalmaz, és szintén könnyen emészthető” – magyarázza a dietetikus. „Azonban vannak olyanok, akik allergiásak a tejfehérjére, és növekszik azok száma is, akiknek a tejcukor okoz problémát. Ők a tejet nem tartalmazó vagy a vizes jégkrémeket biztonsággal fogyaszthatják, de találnak kifejezetten laktóz- vagy tejfehérje mentes, szójatejjel készített jégkrémeket is”- tanácsolja.
Mi a helyzet a cukorral?
A fagylaltokhoz, jégkrémekhez a cukor ugyanúgy hozzátartozik, mint a nyárhoz a meleg. A szakértők ajánlásai szerint napi energiafogyasztásunk legfeljebb tíz százaléka származhat cukorból, ami egy egészséges felnőtt esetén körülbelül 40-50 grammot jelent. Ebbe időnként, hetente néhányszor akár a jégkrém is beleférhet, és a szakember szerint okos választással itt is kedvezhetünk egészségünknek. „Nézzük meg a címkét, mivel a tudatos gyártók az alapanyagok mellett az energiatartalmat és az egyes tápanyagok részletes mennyiségét is feltüntetik. Sőt, néhány éve hazánkban is elindult egy önkéntes vállalási program, melynek keretében a gyártók élelmiszereik cukortartalmát is csökkentik. Erről bárki tájékozódhat a www.egyuttafogyasztokert.hu oldalon. Itt találunk olyan gyártót, amely vállalta, hogy jégkrémei transzzsírsav-tartalmát minimálisra csökkenti, de olyat is, amely a gyerekeknek ajánlott termékeinek adagonkénti energiatartalmát 110 kcal-ban, míg cukortartalmát tíz dekagrammonként 20 grammban maximálja.”
A dietetikus szerint két dologra érdemes még figyelni a jégkrémek esetén. Ha a csomagoláson „light” jelölést látunk, akkor az a termék tartalmazhat kevesebb cukrot vagy zsírt – hogy melyik mennyiségét csökkentették, az a címkéről derül ki, de abban biztosak lehetünk, hogy legalább 30 százalékkal kevesebb van benne. Végül pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégkrém nagyon érzékeny áru, ezért semmiképpen se vegyünk meg sérült csomagolású, esetleg felolvadtnak és újrafagyottnak tűnő terméket.
Forrás: TÉT Platform
