A gyümölcsökben lévő vitaminok elengedhetetlenek az immunrendszer egészséges működéséhez, magas rosttartalmuk pedig támogatja az emésztést, egyben az étvágy szabályozásában is hatékony. Számos tévhit él azonban a köztudatban a gyümölcsök fogyasztásával kapcsolatban, a Healthline cikke alapján ebből választottunk ki néhányat.
Baj, ha ebéd közben fogyasztunk gyümölcsöt?
Az interneten olvasgatva is gyakran találkozhatunk azzal a tévhittel, hogy az ebéd utáni, vagy az amellé fogyasztott gyümölcsök lassítják az emésztést. Emiatt az étel több időt tölt a gyomrunkban, ami fokozottabb gázképződéshez, puffadáshoz vezethet. Ennek az állításnak azonban csak egy része az igaz. A gyümölcsben lévő rostok valóban lassítják az emésztési folyamatokat, de egy egészséges ember szervezetében nem olyan mértékben, hogy az rosszullétet eredményezne.
Önmagában egyáltalán nem gond az sem, ha lassítja a gyümölcs az emésztést , így ugyanis hosszabb ideig érezzük úgy, hogy tele van a gyomrunk és kevesebb kalóriát fogyasztunk. Tehát főleg a fogyni vágyóknak lehet jó ötlet, ha nem éhgyomorra, hanem az ebéd részeként fogyasztanak rendszeresen valamilyen gyümölcsöt.
Délután már nem szabad gyümölcsöt enni?
Bizonyos diéták azt javasolják, hogy délután 14 órát követően már kerüljük a gyümölcsfogyasztást. Az emlélet szerint ha ennél később eszünk belőlük, a gyümölcscukor miatt megemelkedett vércukorszintet már nem tudja lefekvésig stabilizálni a szervezetünk, ez pedig súlygyarapodáshoz vezet. Valójában azonban nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a gyümölcsfogyasztás nagyobb vércukorszint-emelkedést okozna délután, mint délelőtt, így az sem állítható, hogy mindez hatással lehet a testsúlyunkra.
Milyen gyümölcsöket ehetnek a cukorbetegek?
Habár a szénhidrátok testünk egyik legfontosabb energiaforrásai, mivel azonban az emésztés során minden szénhidrát egyszerű cukorrá bomlik le, így diabétesz fennállása esetén nagyon oda kell figyelni a bevitelre. Általában véve a gyümölcsök, illetve bizonyos zöldségek esetén is számolni kell a szénhidráttartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjába tartoznak.
Cukorbetegek számára az Egészségügyi Világszervezet (WHO) általánosan napi mintegy 40 dekagrammnyi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. Érdemes olyan gyümölcsöket választani, amelyekben kevesebb a szénhidrát: ilyen például az alma, szeder, ribizli vagy a körte.
Persze az sem mindegy, hogy mikor fogyasztjuk ezeket. Hogyha a gyümölcsöt önmagában, nem egy fő étkezés kíséretében esszük, a benne lévő cukor gyorsabban juthat be a véráramba, vagyis gyorsan megemelkedhet a vércukorszint, ami egy diabétesszel küzdőnek sok kellemetlenséget okozhat. A cukorbetegeknek érdemes tehát a gyümölcsöt egy magasabb fehérje- és rosttartalmú élelmiszer mellé fogyasztani, így ugyanis egyszerre kisebb mennyiségű cukor szívódik fel.
