Egyre többen fogyasztanak világszerte úgynevezett funkcionális élelmiszereket, hogy az egészségüket támogassák - tudósít a napi.hu . Ezek a terméktípusok a 90-es években kerültek a boltokba, forgalmuk pedig jóval gyorsabban nő, mint a hagyományos élelmiszereké. A lap egy a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet és a Naturtrade Hungary munkatársai által publikált szakcikkre hivatkozik, amelyből kiderül, hogy a funkcionális élelmiszerek globális piaca 2016-ban már elérte a 147 milliárd dollárt, becslések szerint 2024-ben már 253 milliárd dollárnál járhat.
De mi a siker oka?
A funkcionális élelmiszerek a hagyományosakkal összehasonlítva nagyobb mértékben hatnak az életfunkciókra, hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, egészségvédő hatásúak, összességében tehát kiemelten előnyös hatást fejtenek ki az emberi szervezetre. Ennek pedig az áll a hátterében, hogy valamilyen anyagot dúsítanak, vagy éppen csökkentenek bennük. Ilyenek például a jódozott só, az élőflórás joghurt, a C-vitaminnal dúsított italok és müzliszeletek, az emelt rosttartalmú péksütemények vagy szelénes kenyér. Az ásványi anyagok közül a leggyakrabban a cinket, a szelént, a vasat, a jódot és a kalciumot, a vitaminok közül pedig az A- és a D-vitamint, valamint a folsavat pótolják így.
Kiknek lehet hasznos, ha ezeket eszi vagy issza?
Mindazoknak, akik egyes élelmiszereket nem fogyasztanak, ezért hiánybetegségek lépnek fel náluk. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények azt írja, hogy napjainkban kétmilliárd ember szenved vashiányban, 1,9 milliárd jódhiányban. Az A-vitamin hiánya miatt pedig 250 millió iskolás korú gyermeket veszélyeztet a vakság. A piac azonban még kidolgozatlan, a technológia új, a jövő pedig az, hogy a gyártók a lakosság betegségei alapján célzottan változtassanak az egyes termékek összetevőin.
