Lévai Ferenc közölte: az idei édesvízi haltermelés mintegy 19 ezer tonna lehet, további mintegy 4 ezer tonnát a magyar intenzív telepeken termeltek meg. Magyarországon az alaphal a ponty, amely a teljes fogyasztás mintegy 80 százalékát adja. Az év végi ünnepekre már keresett a harcsa, a süllő és a pisztráng - azok a szálkamentes halak, amelyek fogyasztása év közben még elenyésző. Az év végén fogy el Magyarországon az éves halfogyasztás 30-35 százaléka.
A hal néhány százalékkal drágább, mint tavaly a nyári aszály és a magasabb gabonaárak miatt, az áremelkedés mértéke azonban nem éri el a 10 százalékot. A szóvivő ugyanakkor jelezte, hogy jövő évtől a fogyasztók által is érzékelhető, mintegy 15-17 százalékos árcsökkenés várható az áfacsökkentésnek (27-ről 5 százalékra) köszönhetően, ami az ágazat fehéredésére is jótékonyan hat majd. Hozzátette, hogy a belföldi halfogyasztás számításaik szerint várhatóan 10 százalék körül nő majd. Magyarország évente mintegy 3500-4000 tonna halat, főként pontyot, busát, de élő csukát, harcsát és süllőt is exportál.
A magyar halexport növekedésének alapvető oka, hogy Európa több országában olyan halbetegségek jelentek meg, amelyekkel nem tudnak megbirkózni a helyi állategészségügyi hatóságok. A piacon így relatív halhiány keletkezett. Ezek a betegségek Magyarországot elkerülték - jegyezte meg Lévai Ferenc.
