Házi patikánk jól ismert és elengedhetetlen kelléke a méz. A méhek aranyszínű ajándékát emberemlékezet óta fogyasztjuk hatóanyagai miatt, hisz leküzdi a gyulladásokat, erősíti szervezetünk védelmét, fájdalomcsillapító és nyugtató hatása is bizonyított. Emellett azon kevés „kanalas orvosságok” egyike, melyet szívesen vesz be az ember, hiszen íze is rendkívül finom, természetes édesítőszere lehet italunknak vagy ételünknek.
Méz és méz között azonban óriási különbség van a boltok polcain, és sajnos az ember sokszor inkább a pénztárcájára hallgat a vásárláskor. „Tényleges gyógyhatása csak a termett méznek van, amelyet méhek gyűjtöttek virágokból, és semmilyen hőkezelésen vagy mesterséges állagjavításon nem esett át. Úgy, ahogyan a lépből kifacsarva, kipergetve a méhész a természettől átvette azt” – hangsúlyozta a HáziPatika.com kérdésére Csuja László ökológus-bioméhész. Ez az önmagát is tisztán tartó anyag gazdag flavonoidokban, vitaminokban, aminosavakban rendkívül gazdag, ami miatt a természet egyik igen hatásos gyógyszereként tartjuk számon.
Miért az akácméz a legnépszerűbb?
Bőven akad választék a minőségi mézből is, mind közül a legkelendőbb azonban a 2014 óta hungarikumként számon tartott akácméz. A legtöbb vásárló tudatában a minőségi méz folyékony, és a gyorsabban kikristályosodó repce- vagy napraforgóméz helyett megfizetik az íncsiklandó akácmézet. A méhész szerint ugyanakkor a vegyes virágmézek átlagosan több egészségre hasznos anyagot tartalmaznak, és a kikristályosodás sem jár semmiféle minőségromlással.
Híg állaga és kellemes íze miatt az akácmézet sokszor használják a silányabb minőségű termékek feljavítására. Számos hazai áruházlánc polcain fellelhetőek az olcsó kínai utánzatok, melyek köszönőviszonyban sincsenek a minőségi mézzel sem íz, sem pedig hatóanyag szempontjából. A Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete (KTME) néhány hónapja végzett szúrópróbaszerű ellenőrzést a boltok polcain lévő termékekkel, siralmas eredménnyel. A 19 vizsgált tétel mindegyike (még az EU-s jelöléssel ellátottak is) tartalmazott kínai mézet, 80 százalékuk pedig „ipari méznek” számított, melyet még félkész, híg állapotában pörgettek ki, és különféle adalékanyagokkal javítottak az állagán. A magyar élelmiszerkönyv alapján ilyen termékek nem is kerülhetnének a boltok pocaira, így az asztalunkra sem.
Jobb esetben a természetes előállítású, ám nagyon erős aromájú mediterrán mézekbe is keverhetnek belőle, amelyek alapállapotukban keserű ízűek. „A szakma javítómézként is számon tartja az akácmézet, a borok házasításához hasonlóan ezzel javíthatják fel a kevésbé élvezhető termékek ízét. Világpiaci értéke ezért igen magas” – magyarázta Csuja László. Hozzátette: biológiai értéke azonban alatta van a legtöbb vegyes és virágmézének, ezért ha gyógyhatása miatt vásárolunk, tanácsos a kevésbé (el)ismert mézfajták között válogatni.
„A mézet tulajdonképpen nem tápláléknak, hanem gyógyszernek kell tekinteni. Édesítőszert tizedannyiért is vásárolhat az ember, de az egészségünkre ilyen tápértékkel bíró szert biztosan nem” – hangsúlyozta a méhész. Legértékesebb része nagyjából a méz 2-3 százalékát kitevő biológiai anyagok, amelyeket részben még a növények állítanak elő, részben pedig a méhek az érlelés során.
Kevésbé ismert, hogy nem csak belsőleg, de külsőleg alkalmazva is kiváló gyógyászati lehetőségek rejlenek a mézben. Sebgyógyításra már az ókori Egyiptomban is használták, amit egy 3500 évvel ezelőtti papirusztekercs bizonyít , de az antibiotikum feltalálásáig az európai orvostudomány is jól ismerte a mézes borogatás jótékony hatásait. Természetes fertőtlenítő hatása miatt a tiszta sebek gyorsabban gyógyultak, ezzel párhuzamosan az elhalt sejtek, szövetrészek gyorsabban és fertőző hatás nélkül bomlanak le. Nagy cukorkoncentrációjának köszönhetően elvonja a kórokozók környezetéből a fennmaradásukhoz és szaporodásukhoz elengedhetetlen vizet. Gyógyító erejében jelentős szerepet játszik továbbá a glükóz-oxidáz nevű enzime is: ez kis mennyiségben hidrogén-peroxidot termel, amely igen hatékony mikrobaölő hatású. Kisebb horzsolásoktól a súlyos felületi sérülésekig számos esetben alkalmazható sikerrel, mivel táplálja a szöveteket és fokozza a sejtosztódást.
Bizonyos méztípusokhoz egyedi gyógyhatásokat is társítanak: ismert például a hársméz vesetisztító hatása, illetve a nagyon erős aromaolaj-tartalmú mediterrán mézeket (például a görögöknél népszerű levendulaméz, vagy kakukkfűméz) mellkasi borogatás formájában légúti panaszok kezelésére is használják.
Méhészetek mehetnek tönkre a rossz idő miatt
Az idei év sajnos nem kedvezett a méhészeknek, Csuja László szerint a szakma egy részének vízválasztó lehetett a késő tavaszi-kora nyári időszak. A sokáig kihúzódó éjszakai fagyok tönkretették az akácot, ráadásul az etetés időszaka is szakadó esőben zajlott, ami nem csak a növényeket tizedelte meg, de a méhállomány is komoly veszteségeket szenvedett. „A méhek a legmostohább időszakban is kirepülnek dolgozni, a testüket azonban úgy lehűtötte a rossz idő, hogy már nem tudtak visszatérni. Ismerek olyan méhészt, akinek az állománya fele odaveszett a begyűjtés alatt” – mondta el Csuja László. Az akác mellett a repcemézből is rossz termés volt idén, így a méhészeknek dönteniük kell, hogy a veszteségeket belekalkulálják az árba, vagy bevállalják a komoly veszteséget a vevők megtartása érdekében. Így vagy úgy, de a termelői piacokon ritkább és drágább portéka lesz idén a minőségi méz.
