Az édes íz szeretete velünk született tulajdonságunk, míg a sós ízeket kb. 2 éves korunkra kedveljük meg. Édes, ami a cukor ízéhez hasonlít, de az édes jelenhet más kellemes ízt is (pl. édes paprika). Jelenthet kellemes érzést (pl. édes álom, édes csók), vér szerinti összetartozást (pl. édestestvér, édesanya), de a szeretett lényt is hívhatjuk így: Édes.
Az édességek körében különleges helyet foglal el a csokoládé.
A csokoládé több mint édesség, több mint étel, több mint értékes fitokemikáliák összessége: a csokoládé egy darab történelem, az antik népek történetéről, szokásairól mesél a jelen kornak.
A csokoládét (kakaót) már több mint 3000 évvel ezelőtt ismerték az indián kultúrákban, és éppúgy élvezték Montezuma udvarában, mint napjainkban szerte a világon.
A csokoládét a kakaófa sárgadinnyére emlékeztető gyümölcsében található kakaóbab feldolgozásával nyerik fermentálás, szárítás, pörkölés, sajtolás, őrlés, stb. műveletek segítségével. A kakaómasszából kisajtolt zsiradék a kakaóvaj, a megszárított kakaómassza őrleménye pedig a kakaópor. A csokoládé kakaóporból és kakaóvajból, cukor, tejcsokoládé esetén tej, s gyakran egyéb ízesítő-, illetve aromaanyag vagy más élelmi-anyag (pl. mogyoró, mandula, mazsola) hozzáadásával készül.
Nagy zsiradék-, ebből adódóan nagy energiatartalma miatt gyakori fogyasztása más fontos táplálékokat szoríthat ki az étrendünkből, és megnöveli az elhízás kialakulásának a kockázatát.
10 dkg csokoládé több mint 500 kcal-t tartalmaz!
Ásványianyag-tartalma sem elhanyagolható, tekintve, hogy a legtöbb csokoládéban 50-70 százalék kakaópor van.
Magas energiaértéke miatt sportolóknak, hegymászóknak, s nagyobb túrára indulóknak azt javasolják, hogy vigyenek magukkal néhány tábla csokoládét. Ugyanilyen meggondolásból szerepel a katonák tartalékadagjában és az űrhajósok étrendjében is e finomság.
A maja és az azték kultúrákban isteni eredetűnek tartották a csokoládét.
A kakaót és a csokoládét Dél-Amerikából, az Újvilágból domonkos rendi szerzetesek hozták a XV. század közepén Spanyolországba, s hamarosan egész Európában elterjedt.
Ahogy említettem, a maja és az azték kultúrákban isteni eredetűnek tartották, elsősorban a gyógyítás és a rituális szertartások fontos kelléke volt. A különböző istenek tiszteletére bemutatott áldozatoknál használták, de a vásárokon a kakaóbab pénzérmeként is szolgált.
A kakaó szó maga is maja eredetű. A kakaócserje Linné svéd természettudós rendszerében Theobroma cacao, azaz az "istenek tápláléka" nevet kapta.
Kezdetben csak italt kevertek belőle, amelyből kizárólag az uralkodók, a magas rangú papok, a hadvezérek, és esetenként a vallási szertartásokra kiszemelt áldozatok ihattak. Nők és gyermekek nem fogyaszthatták, ahhoz túl értékes és ritka csemegének számított. Cortez idejéből való feljegyzések szerint Montezuma kakaóból készített italt fogyasztott - amit testőrei aranycsészében szolgáltak fel neki - mielőtt asszonyait meglátogatta.
A kakaófa virágát a fürdővízbe dobták, hogy a magas rangú személyek kimerültségüket az illatos vízben enyhíthessék.
A csokoládé fogyasztását századokon keresztül különösen azoknak ajánlották, akik megerőltető szellemi munkát végeztek, pl. kormánytisztviselőknek, egyházi embereknek, ügyvédeknek. Élénkítő hatása miatt szívesen alkalmazták depresszióban, kimerültségben, de nyugtatóként is beváltotta a hozzáfűzött reményeket.
| 100 g csokoládé energia- és tápanyagtartalma | ||||||||
| energia (kcal) | fehérje (g) | zsír (g) | szénhidrát (g) | |||||
| tejcsokoládé | 587 | 7,7 | 36,8 | 52,1 | ||||
| mogyorós tejcsokoládé | 630 | 8,9 | 45,6 | 41,3 | ||||
| étcsokoládé | 579 | 4,6 | 35,0 | 57,1 | ||||
| mogyorós étcsokoládé | 620 | 7,3 | 44,2 | 43,7 | ||||
| (Bíró Gy., Lindner K.: Tápanyagtáblázat) | ||||||||
A csokoládé mint univerzális gyógyszer
A XVI-XX. század között több mint száz különféle megbetegedés kezelésére használták.
Legfontosabb alkalmazási területei voltak:
- leromlott, lesoványodott betegek felhizlalása
- kimerült, gyenge, erőtlen betegek idegrendszerének stimulálása
- emésztési és kiválasztási funkciók javítása.
Használták továbbá vérszegénység, étvágytalanság, szellemi kimerültség, székrekedés, luesz, tuberkolózis, köszvény, vesekőbetegség, lázas állapot kezelésére, vérzéscsillapításra, a szülési folyamat megkönnyítésére, az anyatej elválasztásának serkentésére, a szexuális vágy, illetve teljesítmény növelésére, stb. Ízjavító hatását ma is kihasználja a gyógyszeripar, a kakaóvaj pedig kenőcsök, kúpok alapanyaga.
A csokoládé mint élvezeti szer
Sokan ma is úgy vélekednek, hogy a csokoládénak közérzet- és hangulatjavító hatása van. A csokoládéban van egy biogén amin - fenil-etil-amin -, melynek hatására megemelkedik az agy szerotonin- és endorfinszintje, s ez okozhatja a kellemes, kielégült hangulatot. Olyanok is akadnak, akik a csokoládét is élvezeti cikknek tartják, és csokoládébódulatról beszélnek.
Azt semmiképpen sem vonhatjuk kétségbe, hogy a csokoládé napjaink kedvelt csemegéje.
Amerikai egyetemisták körében végeztek felmérést, melynek során 325 hallgatót faggattak ki arról, mi a véleménye e finom édességről.
Az eredmény a következő lett:
- 91 százalék a csokoládét édességnek tekintette
- 81 százalék szerint nagyon hizlal
- 60 százalék jó energiaforrásnak tartotta
- 54 százalék vélte egészségtelennek
- 50 százalék pedig nagyon jó dolognak tartotta.
Bármiként is vélekedünk a csokoládéról, ha nincs más ötletünk, bizony gyakran ajándékozzuk meg vele gyermekeinket, barátainkat. Az is természetes, hogy húsvétkor csokoládéból készül a "tojás" és Mikuláskor csokoládécsizma kerül az ablakba.
A csokira is vonatkozik az egyéb édességekkel kapcsolatos tanács: fogyasszuk ritkán és mértékkel. IX. évfolyam, 3. szám
