A kávé újabb fantasztikus hatására derült fény

Az Amerikai Neurológiai Akadémia éves közgyűlése alkalmából hoztak nyilvánosságra egy tanulmányt, amely összefüggésbe hozza a kávé fogyasztását a szklerózis multiplex (SM) kialakulásának kisebb kockázatával. A Johns Hopkins Egyetem orvosi fakultásán dolgozó Ellen Mowry, a tanulmány egyik szerzője a Science Daily.com szerint így nyilatkozott: korábban már kiderült, hogy a koffein fogyasztása összefüggésbe hozható a Parkinson- és az Alzheimer-kór kisebb kockázatával, de az ő tanulmányuk azt mutatja: a kávéivás akár a sclerosis multiplextől is bizonyos mértékű védelmet nyújthat.

Az SM a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége. Autoimmun-betegségről van szó, vagyis az immunrendszer a saját idegrendszer sejtjei ellen fordul. A betegség kialakulása során az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburka, az úgynevezett velőshüvely vagy mielinhüvely megbomlik.

Mowryék kutatásai alátámasztják azt a korábbi feltételezést, hogy a koffein védelmet nyújt az agy számára. A mostani, friss tanulmány elkészítésekor a tudósok egy svéd és egy amerikai felmérést vettek alapul. A svéd tanulmány 1629 SM-ben szenvedő betegre vonatkozott, és további 2807 egészséges emberre. Az amerikai tudományos munka 1159 betegre és 1172 egészséges emberre terjedt ki.

A tanulmányokat arra hegyezték ki, hogy a betegség kialakulása előtti 1, illetve 5 évben milyenek voltak az érintettek kávéivási szokásai. A svéd tanulmány egyébként tíz évre visszamenőleg is vizsgálta a kérdést. Az eredményeket összehasonlították az egészséges emberek szokásaival.

A tanulmány más tényezőket is figyelembe vett: kor, nem, dohányzás előfordulása, testtömeg-index, sőt a napsugárzásnak való kitettséget is mérték. A svéd tanulmány szerint azoknak az embereknél, akik nem ittak kávét, másfélszeres volt az SM kialakulásának kockázata, azokhoz képest, akik napi hat csésze kávét ittak. Ez a betegség kialakulása előtti egy évre vonatkozó adat, de az öt és tíz évvel korábbra visszamenő felmérés is hasonló tendenciát mutatott ki. Vagyis a nagyobb kávéfogyasztók védettebbnek bizonyultak.



Az amerikai tanulmányban is hasonlóan alakult az arány: a védettség másfélszeresnek bizonyult a kávét nem fogyasztókhoz képest. Itt a legalább napi négyszer kávét ivókat mutatta védettebbnek a felmérés. Mowry ezek után felvetette azt is, hogy az SM kialakulásán túl, immár a visszaesések, a betegség rosszabbodásának előfordulását és a tartós rokkantság kialakulását is vizsgálni kéne, azaz meg kéne állapítani, hogy ezekre a jelenségekre miként hat a kávé.

A mostani tanulmány elkészítését támogatta többek között a Svéd Orvostudományi Kutatási Tanács, a Svéd Egészségügyi Kutatási Tanács és az amerikai neurológiai rendellenességekkel és stroke-kal foglalkozó országos intézet (U.S. National Institute of Neurological Disorders and Stroke) is.