Minden szülő azt szeretné, ha egészséges lenne a gyereke. Az iskolák is ezt szeretnék. Mégis, csak az utóbbi időben kezdtek odafigyelni, hogy mit esznek az iskolások, ha egyáltalán esznek valamit nap- közben. Sok családban nincs idő arra, hogy uzsonnát készítsenek, sok gyerek reggeli nélkül indul el otthonról. Jó esetben kap valami zsebpénzt, amit az iskolai büfében költ el, még szerencsésebb esetben egészséges ételekre.
A táplálkozástudománnyal foglalkozó dietetikusok számos felvilágosító programmal igyekeznek tudatosítani, hogy mennyire fontos a gyerekeknél a napi ötszöri étkezés. Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségnek elnöke szakmai vizsgálatok alapján állítja, hogy a gyerekek mintegy 75 százaléka nem kapja meg naponta ötször a számára szükséges élelmiszereket, kivált hiányozik sokuknál az egészség szempontjából olyan nélkülözhetetlen táplálékok, mint a tej, a gyümölcs és a zöldség.
Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) több vizsgálatot is végzett az iskolások körében. Ezekből egyértelműen kiderült: a felső tagozatos általános iskolásoknál már megfigyelhetők a felnőttekre jellemző szokások csírái: nemcsak hogy nem elegendő a tej-, tejtermék-, zöldség- és gyümölcsfogyasztásuk, de a húskészítményekből, zsiradékokból és az édességekből is túl sokat esznek. Magas a tészták és a cukrozott üdítőitalok aránya is. Ám ebben a korban még nem rögzülnek erősen a szokások, még nem késő változtatni. Ezért tartják igen fontosnak az oktatás szere-
pét abban, hogy változtassanak még időben a rossz irányokon.
Az OÉTI vizsgálataiból az is kiderült, hogy a 7-14 éves gyerekek közel 6 százaléka sovány, 19 százalékuk túlsúlyos, 7 százalékuk pedig elhízott. A túlsúlyosak aránya a fiúknál 18 százalék volt, a lányok körében 20 százalék.
A dietetikusok véleménye szerint igen nagy a szülők szerepe abban, hogyan szoktatják rá gyereküket az egészséges életre. Úgy vélik, a játékos tanítással nagyon sokat el lehet érni a kisebbeknél, de akár még 7-10 éves korban is.
Csakhogy az otthoni minta mellett az iskolai büfék kínálatán is sok múlik. Az utóbbi időben történt is némi javulás. De a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tavalyi vizsgálatai szerint sovány húsból készült szendvicseket az intézmények 77 százalékában nem forgalmaztak. Viszont tej és tejtermék a vizsgált boltok 80 százalékában kapható volt, főleg gyümölcsjoghurtok és ízesített tejes italok. 114 büfét vizsgáltak meg, s ezek mindegyikében tartottak édességeket. Gabonapelyhet és müzlis szeletet is a boltok 82 százaléka árult, de a chipsek is még erősen tartják magukat. Ehhez képest viszont a büféknek csak a felében árulnak gyümölcsöt, illetve zöldséget. Az idei vizsgálatok szerint 28 iskolai büfében sértették meg a tárolás szabályait, és 40-ben árultak lejárt szavatosságú ételeket.
Aggasztó képet mutat az az OÉTI-vizsgálat is, amely szerint a 7-14 éves diákok közül szinte minden második, a nagylányoknak pedig több mint a fele elégedetlen önmagával. A fiúk 30 százaléka, a lányok 40 százaléka akar fogyni. A fiúk több mint 20 százaléka, a lányoknak pedig 30 százaléka már fogyókúrázott. Még a 7-10 éves gyerekek körében is. Ami azt jelzi, hogy már ezt a korosztályt is elérték azok a reklámhatások, amelyek egészségtelen ideálokat állítanak a gyerekek, s nem csak a felnőttek elé.
Figyelemre méltó az is, hogy az iskolásoknak csak a fele tudja, miért fontos fogat mosni, mennyi tejet kellene inni, mennyi gyümölcsre van szüksége a szervezetnek, és hányszor ajánlatos naponta étkezni. A felső tagozatosok körében nemhogy a napi ötszöri, de még a háromszori étkezés sem jellemző. Minden negyedik reggeli nélkül kezdi a napot, tíz százalékuk nem ebédel, és 15 százalékuk vacsora nélkül fekszik le. Ugyanakkor a 11 évesek több mint tíz százaléka már kipróbálta a cigarettát, és a nyolcadikosok közül minden második rágyújtott már. A rendszeresen dohányzó lányok aránya meghaladja a 10 százalékot. Ezeket a mintákat, éppúgy, mint az étkezési szokásokat a felnőttektől tanulják. Pedig minden felnőtt azt szeretné, ha a gyereke egészséges lenne.
