A magyar vendégszeretetnek tehát nincs párja abban a tekintetben, hogy nem csak a házigazdák tesznek ki magukért, de a vendégek is kifejezetten szeretnek segíteni a házimunkában, ha látogatóba mennek. Ez már önmagában is társadalmi élménnyé emelne egy közös vacsorát , amelyben nem csak az étel, de egymás társaságának élvezete is fontos.
30 alattiaknak a kezük, a 30 felettieknek a szájuk jár
A kutatás rácáfolt a szólásra, hogy a „magyar ember evés közben nem beszél”. Arra a kérdésre, hogy mit csinálnak, miközben esznek, a kutatás megkérdezettjei 78 százalékban első helyen a családdal, barátokkal történő beszélgetést jelölték meg, amelyet a tévénézés követ, 53 százalékos említési aránnyal. Bár a kutatás résztvevői a teljes korcsoportban 37 százalékban sorolták harmadik helyre az okostelefonjukkal való foglalatoskodást a vacsora során, ez a Z generáció körében azonban 80 százalékos, így a 18–29 év közöttiek korcsoportja gyakrabban nyúl a telefonja, mint a szalvéta után. A többi vizsgált országban mások a szokások. Bár a szlovákok esetében szintén a beszélgetés a legnépszerűbb, a cseheknél már a tévézés szerepel az első helyen még a Z generáció körében is.
Felszolgálni a földre ejtett ételt?
A kutatás kitért arra is, hogy mi számít illetlenségnek az asztalnál. Mindhárom országban egyöntetűen állítják, hogy nem illik másokat megelőzve elkezdeni az étkezést. A magyar, szlovák és cseh megkérdezettek háromnegyede gondolkodik így. A földre ejtett étellel kapcsolatban azonban már nincs teljes egyetértés: míg itthon csupán a megkérdezettek 74 százalékát zavarja, ha valaki felveszi és megeszi vagy felszolgálja a földre esett falatokat, Szlovákiában és Csehországban ez tízből kilenc ember számára elfogadhatatlan. Megnyalni a kést az asztalnál a magyarok 62 százaléka, dobozból inni 56 százaléka szerint illetlenség. Emellett mindössze 7 százalék állítja, hogy nem illik főzés közben belekóstolni az ételbe, ám a csehek és a szlovákok közül három-négyszer többen gondolkodnak így.
A segítőkész magyar vendégsereg
Bár a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar vendégszeretetnek valóban nincs párja, nem csak a házigazdák tesznek ki magukért. Hogy mindenki elégedetten állhasson fel az asztaltól, a vendégek gyakran segítenek, sőt, a válaszadók 67 százaléka első helyen említette, hogy kifejezetten szeret hozzájárulni az előkészületekhez. Hasonló az arány fordított helyzetben is, ugyanis a házigazdák 69 százaléka fogadja szívesen, ha akad segítő kéz az utolsó simításoknál. A magyarok többsége emellett szívesen veszi, ha a vendégek ajándékkal, borral vagy egy csokor virággal érkeznek.
Forrás: IKEA
