A soványságot meg lehet állapítani hivatalosan elfogadott számítások alapján (pl. BMI érték kiszámításával), de szubjektív ítéletet is hozhatunk, ha ismerjük az illető testi adottságait, állapotát, életmódját, stb. A soványság önmagában nem egy kóros állapot, de figyelmet érdemel, ha miatta legyengülünk, figyelmünk, teherbírásunk lecsökken, esetleg kisebb-nagyobb egészségi elváltozások is jelentkeznek (pl. hormonháztartás felborulása, gyulladások, idegrendszeri tünetek, hiánytünetek, stb.).
A soványság okai
A soványságnak számtalan oka lehet. Ilyen például a családi hajlam, amikor a soványság alkati jellegzetesség, ami a legkevésbé veszélyes, de okozhat az illető számára esztétikai elégedetlenséget. Kialakulhat a túlzásba vitt fogyókúra miatt is. Ez elsősorban a serdülőket érinti és átcsaphat komoly étkezési zavarba. Legyen a fogyókúrázó bármilyen életkorú, hogy megelőzzük a komoly bajt, fontos figyelemmel követni és ésszerűen támogatni a célja elérésében. Okozhatja étvágytalanság is, azonban a szokatlanul megjelenő étvágycsökkenésnek mindig van valami testi, lelki vagy életmódbeli okozója, amit feltétlenül ki kell deríteni, mielőtt fellépnénk ellene. És kialakulhat betegségek, műtétek miatt is, amikor az egészségi állapot megromlása okozza a súlycsökkenést. A beteg meggyógyításával azonban elindulhat a szakszerű feltáplálás (roborálás).
Mit tehetünk a soványság ellen?
- Az első legfontosabb a kiváltó ok(ok) megkeresése és lehetséges megszüntetése.
- Fokozatos legyen a diétaváltás. Apránként növeljük az elfogyasztott adagokat.
- Legyenek meg a rendszeres (napi hatszori) kis étkezések, az étkezési időpontok betartásával. Így elkerülhető az emésztőrendszer túlterhelése és kedvezőbb a tápanyagok felszívódása.
- Az étvágyat fokozhatjuk pl. bizonyos fűszerek (pl. bazsalikom, majoránna, kömény) használatával, egyes gyógynövényekkel (pl. cickafarkfű, borsmenta), savas gyümölcsök fogyasztásával (grapefruit, kivi, citrom, narancs), de akár egy szép tálalással is.
- Napi 2300-3300 kcal bevitelére törekedjünk. Az energiát a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok biztosítják. Ezeknek a mennyiségét kell úgy emelni, hogy jó minőségű forrásaikat fogyasztjuk. Ezáltal a szükséges vitamin- és ásványianyag-ellátottság is biztosított lesz.
- Ajánlott fehérjeforrások a húsok, halak, máj, tojás, tejtermékek, hüvelyesek, tofu, olajos magvak, szejtán. Ezeknek nagy részét nemcsak főfogásként ehetjük, de ételeinkhez hozzákeverve "láthatatlanul" is dúsíthatjuk azok összetételét.
- Jó minőségű szénhidrátokat juttatunk be gabonákkal (árpa, köles, tönkölybúza, hajdina, zab, rizs, rozs, stb. és az ezekből készült lisztek, pelyhek, darák, tészták, pékárúk), burgonyával, kukoricával, hüvelyesekkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel. Fogyasszuk őket változatosan naponta többször. A fehércukor helyett válasszuk a nádcukrot, a mézet vagy a növényi szirupokat. A desszerteket házilag készítsük, és főétkezések után fogyasszuk, hogy ne vegye el étvágyunkat.
- Főétkezések között, ha szükséges egy kis nassolás, annak is az egészségesebb képviselőit válasszuk, például kölesgolyó, buláta, natúr zöldség és gyümölcschipsek, puffasztott rizsszelet, natúr olajos magvak, sajt, joghurt, zöldség, gyümölcs, házi sütemények.
- A zsírok közül a növényi olajok és a natúr olajos magvak ajánlottak. Az utóbbiakból készíthetünk pástétomot, pesztót, szószt vagy sós süteményt.
- A friss gyümölcsök, zöldségek nélkülözhetetlenek egészségünk megóvásában, de magas rosttartalmuk telítettségérzést okozhat. Alkalmanként csökkenthetjük ezt a tulajdonságukat hámozással, turmixolással, reszeléssel vagy facsarással, de ne feledjük az emésztésjavító hatásukat sem.
- Kerülendő az alkohol, kávé, energiaitalok és egyéb serkentők fogyasztása! Le a káros szenvedélyekkel!
- Ha stresszesek a hétköznapok, időt kell szánni a rekreációra, testi és szellemi kikapcsolódásra is.
- Fontos a rendszeres, de nem megerőltető testmozgás. A mozgással növelhető az étvágy, fokozható a kalóriaigény és a tápanyag hasznosulás is. Izmaink nagyobbak és feszesebbek lesznek.
- Fontos, hogy a változtatásokat ne kényszerként éljük meg, hanem egy szükséges pozitív lépésként.
