A ghrelin egy fehérje, amelyet főként a gyomor termel, de kis mennyiségben az agyban is kimutatható. A táplálékfelvételre hat az éhség fokozásával és az evés ösztönzésével. Egy új kutatás során megvizsgálták a ghrelin szerepét az addiktív magatartásokban. Az eredmények szerint a ghrelint termelő gén és a receptor variánsai gyakrabban fordulnak elő súlyosan iszákos emberekben.
"Korábbi kutatások kimutatták, hogy a ghrelin szint a vérben megváltozik az addiktív magatartásúakban, mint például az alkoholfüggőségben és a megrögzött túlevésben szenvedőknél" - közölte Jörgen Engel, a Sahlgrenska Akadémia (Gothenburg Egyetem) farmakológia professzora.
"Lehetséges, hogy gyakori agyi mechanizmusok az alapjai az addiktív magatartások különböző formáinak, mint a megrögzött túlevés, a patológiás szerencsejátékos és a drogfüggőség"- közölte.
"Feltevésünk szerint a ghrelin rendszer fontos része lehet az agy jutalmazó rendszerének, és meg akartuk vizsgálni, hogy a ghrelin rendszer részt vesz-e az alkoholfüggőségben."
Rainer Spanagel, a Mentális Egészség Központi Intézetének (Németország) pszichofarmakológia igazgatója szerint ez nagyon fontos kutatás, mert felfedezte, hogy hasonló neurobiológiai mechanizmusok állnak a túlevés és a kényszeres droghasználat mögött. "A ghrelin úgy tűnik, hogy kölcsönhatásba lép a mezolimbikus dopaminerg jutalmazó rendszerrel, ami azt jelenti, hogy hatással lehet a drogabúzusra, az alkoholt is beleértve"- tette hozzá.
A kutatásban 417 spanyol személy vett részt. Az átlag lakosságot 279 fő képviselte, a kórházban kezelt súlyos ivókból pedig 138-at vettek be a vizsgálatba.
"Nemcsak gyakoriak ezek a ghrelint termelő génvariációk a súlyos ivókban, hanem úgy tűnik, hogy befolyásolják a testtömeget is ezekben a súlyos ivókban, amiről összefüggést találtunk" - közölte Engel. "Más szóval, ha valaki hordozza a ghrelin vagy receptorának genetikai variánsait, akkor nagyobb a hajlama a többszörösen addiktív viselkedésre, mint például az alkoholfüggőségre és a túlevésre."
"Ez is bizonyíték arra, hogy kapcsolat van a ghrelin hormon aktivitása és az alkohol hatása között"- jegyezte meg Spanagel.
"Felfedezéseink segíthetnek megmagyarázni a különböző addiktív magatartások, mint az alkoholfüggőség és a kényszeres túlevés együttes kialakulását, és az ilyen típusú betegségek kialakulásának genetikai alapjait" - közölte Engel. "A ghrelin és receptora így az olyan új szerek kifejlesztésének célpontjaivá válhatnak, amelyekkel kezelhető az alkoholfüggőség vagy az étkezési zavarban, például kényszeres túlevésben szenvedő alkoholfüggő egyének."
