A sokoldalú emésztőrendszer

Az emésztőrendszerben nem csupán a táplálék feldolgozása, átalakítása történik, hanem a méregtelenítési folyamatok nagy része, az immunanyagok termelődése, a véralvadásban nélkülözhetetlen K-vitamin képződésének több mint fele itt valósul meg.

Mi történik a szájban?

A szájba került táplálék a fogak segítségével kisebb darabokra szakad. A nyálban található amiláz nevű enzim megkezdi az ételek keményítő részének lebontását. A szájüregben olyan baktériumok éldegélnek, amelyek megtelepedésében, elszaporodásában jelentős szerepet kap az ételek, italok fajtája, mennyisége, összetétele, feldolgozatlansága, de még a fogkrémben található vegyületek, baktériumölő anyagok természete is. A nyálra több lényeges szerep hárul, melyek a következők:

  • Kimossa, tisztítja a szájat, nem csak étkezés alatt, hanem nyugalomban is
  • Falattá ragasztja a fogak által összemorzsolt ételt
  • Segíti az íz-érzést és az ionképződést
  • Tisztítja a fogak felszínét
  • Gyógyítja a szájnyálkahártya esetleges sérüléseit, gyulladásait az általa termelt immunanyagok segítségével
  • Szabályozza a szájban lévő sav-bázis egyensúlyt

A szájban termelt immunanyagok megkötik a bekerült antigéneket, másrészt összegyűjtik a káros baktériumokat, így meggyorsítják azok szájból való eltávolítását. A védő folyamatokban elengedhetetlen szerep hárul az úgynevezett immunglobulin A-ra, amelyet a nyálmirigyekben dolgozó immunsejtek termelnek. Az "immunglobulin A" testvére a vérplazmából, a fogíny alól bukkan a szájüregbe, főleg akkor, ha baktérium felszaporodás, gyulladás van a láthatáron. Őket immunglobulin G-nek nevezzük. Rajtuk kívül még olyan nem immun-eredetű vegyületek is segítenek a védelemben, mint például a lizozim, laktoferrin, peroxidáz és nyálagglutinin. Megakadályozzák a baktériumok megtelepedését, szaporodását, sejtekbe hatolását.

Nyelőcsőből a gyomorba

A nyállal keveredett táplálék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül, amely az emésztési folyamat egyik főhelyszíne. A nyelőcső végén lévő izomgyűrű erőteljes bezáródása biztosítja, hogy a gyomornedv ne juthasson be a nyelőcső alsó részébe. Ha ez mégis megtörténik, kellemetlen, égő érzést okoz. Amennyiben a gyomortartalom gyakran kerül vissza a nyelőcsőbe, ez gyulladást, esetleg nyelőcsőfekélyt is okozhat.

A gyomornak több funkciója is van: emészti, raktározza, keveri és adagolja a táplálékot további feldolgozásra. A sósav tartalmú gyomornedv és a gyomor erőteljes izommozgása kezdi meg a táplálék alkotóelemeire való bontását. A gyomornedv az alábbi alkotóelemeket bontja: fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok (cukor, keményítő), vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek. A gyomor-bélrendszerben több mint 400 baktériumfaj él. Ahogy haladunk a gyomorból lefelé, úgy sokszorozódik a baktériumok száma.

Vékonybél szakaszok

A gyomorból a vékonybélbe kerül a táplálék, itt folytatódik az emésztés az epe, a hasnyálmirigy enzimjei és a bélnedvek segítségével. A vékonybél három fő szakaszból áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum), csípőbél (ileum). Ezekből szívódnak fel és kerülnek a máj méregtelenítő rendszerén keresztül a véráramba a táplálék lebontott alkotóelemei.

Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű táplálék tudjon felszívódni, igen nagy felületre van szükség. Ezt egyrészt a bélcsatorna hosszúsága (kb.: 6 méter a vékonybél), másrészt a bél belső felszínén található bélbolyhok biztosítják. A táplálék felszívódása kb.: 250 négyzetméter nagyságú felületen történik.

Vastagbél

A vastagbélbe azok a táplálékmaradványok jutnak, melyek a szervezet számára nem hasznosíthatók. Felnőttek esetén, egy átlagos napon 60-80g táplálék jut le, amely a vastagbél kezdeti -felszálló - szakaszában tejsavra és rövid láncú zsírsavakra esik szét. A leszálló szakaszon és a szigmabélben nitrogén tartalmú vegyületek és más mérgező ágensek képződnek, melyek pangása, kórosan magas szintje fekélyes gyulladást, rákos szövetburjánzást alakíthat ki.

A vastagbélben képződött széklet kb. egyharmada baktérium, a kétharmadát lelökődött hámsejtek, emésztetlen rostok, felesleges emésztő-enzimek és epe alkotja. A bélbaktériumok a bél valamennyi részében megtalálhatóak. Védekező rendszert is biztosítanak, s nem engedik elszaporodni a betegségeket okozó kórokozó baktériumokat. Ez a normál bélflóra azonban könnyen károsodhat, főleg antibiotikum-kezelés hatására, és ekkor helyüket más mikroorganizmusok foglalják el: gombák vagy káros baktériumok. A bélflóra "karbantartását" megfelelő táplálkozással lehet biztosítani. A tápcsatorna utolsó szakasza a végbél, ami mindössze 5 cm hosszúságú. A széklet ezen keresztül távozik a szervezetből.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
fogyás
Diétaelmélet: mikor és mitől indul be a fogyás?
női anatómia
Meglepően sok nő nem tudja, hány testnyílása van odalent
Azonnali, tartós és pusztító fájdalom: a legmérgezőbb emlős horror csípést okoz
Itt látszik a laborleleteden, ha már károsodott a veséd
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +22 °C
Minimum: +6 °C

Napos, száraz idő várható helyenként kevés gomolyfelhővel, melyek estére nagyrészt fel is oszlanak. Az északkeleti szelet főként hazánk keleti felén élénk, néhol erős lökések kísérhetik. Késő estére 11 és 18 fok közé hűl le a levegő. Fronthatás nem várható, így a frontérzékenyek szervezete is pihenhet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: felismered a stressz testi jeleit? – Bőrtünetek is árulkodhatnak a túlhajszoltságról Alvászavar, kimerültség, ingerlékenység – sokszor észre sem vesszük, hogy mindezek hátterében a stressz áll. Vajon mennyit tudsz arról, hogyan hat a szervezetünkre a mindennapi feszültség? Teszteld magad kvízünkkel!
kvíz
Kvíz: a hüvely öntisztuló szerv. Igaz vagy hamis? – Teszteld, mennyire ismered a női testet! A női egészséggel kapcsolatban rengeteg félreértés és makacs tévhit kering. Kiszúrnád a leggyakoribbakat? Tedd próbára magad kvízünkben!