-2° - +7°
Kettős front

A sokoldalú emésztőrendszer

Az emésztőrendszerben nem csupán a táplálék feldolgozása, átalakítása történik, hanem a méregtelenítési folyamatok nagy része, az immunanyagok termelődése, a véralvadásban nélkülözhetetlen K-vitamin képződésének több mint fele itt valósul meg.

Mi történik a szájban?

A szájba került táplálék a fogak segítségével kisebb darabokra szakad. A nyálban található amiláz nevű enzim megkezdi az ételek keményítő részének lebontását. A szájüregben olyan baktériumok éldegélnek, amelyek megtelepedésében, elszaporodásában jelentős szerepet kap az ételek, italok fajtája, mennyisége, összetétele, feldolgozatlansága, de még a fogkrémben található vegyületek, baktériumölő anyagok természete is. A nyálra több lényeges szerep hárul, melyek a következők:
  • Kimossa, tisztítja a szájat, nem csak étkezés alatt, hanem nyugalomban is
  • Falattá ragasztja a fogak által összemorzsolt ételt
  • Segíti az íz-érzést és az ionképződést
  • Tisztítja a fogak felszínét
  • Gyógyítja a szájnyálkahártya esetleges sérüléseit, gyulladásait az általa termelt immunanyagok segítségével
  • Szabályozza a szájban lévő sav-bázis egyensúlyt
A szájban termelt immunanyagok megkötik a bekerült antigéneket, másrészt összegyűjtik a káros baktériumokat, így meggyorsítják azok szájból való eltávolítását. A védő folyamatokban elengedhetetlen szerep hárul az úgynevezett immunglobulin A-ra, amelyet a nyálmirigyekben dolgozó immunsejtek termelnek. Az "immunglobulin A" testvére a vérplazmából, a fogíny alól bukkan a szájüregbe, főleg akkor, ha baktérium felszaporodás, gyulladás van a láthatáron. Őket immunglobulin G-nek nevezzük. Rajtuk kívül még olyan nem immun-eredetű vegyületek is segítenek a védelemben, mint például a lizozim, laktoferrin, peroxidáz és nyálagglutinin. Megakadályozzák a baktériumok megtelepedését, szaporodását, sejtekbe hatolását.

Nyelőcsőből a gyomorba

A nyállal keveredett táplálék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül, amely az emésztési folyamat egyik főhelyszíne. A nyelőcső végén lévő izomgyűrű erőteljes bezáródása biztosítja, hogy a gyomornedv ne juthasson be a nyelőcső alsó részébe. Ha ez mégis megtörténik, kellemetlen, égő érzést okoz. Amennyiben a gyomortartalom gyakran kerül vissza a nyelőcsőbe, ez gyulladást, esetleg nyelőcsőfekélyt is okozhat.
A gyomornak több funkciója is van: emészti, raktározza, keveri és adagolja a táplálékot további feldolgozásra. A sósav tartalmú gyomornedv és a gyomor erőteljes izommozgása kezdi meg a táplálék alkotóelemeire való bontását. A gyomornedv az alábbi alkotóelemeket bontja: fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok (cukor, keményítő), vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek. A gyomor-bélrendszerben több mint 400 baktériumfaj él. Ahogy haladunk a gyomorból lefelé, úgy sokszorozódik a baktériumok száma.

Vékonybél szakaszok

A gyomorból a vékonybélbe kerül a táplálék, itt folytatódik az emésztés az epe, a hasnyálmirigy enzimjei és a bélnedvek segítségével. A vékonybél három fő szakaszból áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum), csípőbél (ileum). Ezekből szívódnak fel és kerülnek a máj méregtelenítő rendszerén keresztül a véráramba a táplálék lebontott alkotóelemei.
Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű táplálék tudjon felszívódni, igen nagy felületre van szükség. Ezt egyrészt a bélcsatorna hosszúsága (kb.: 6 méter a vékonybél), másrészt a bél belső felszínén található bélbolyhok biztosítják. A táplálék felszívódása kb.: 250 négyzetméter nagyságú felületen történik.

Vastagbél

A vastagbélbe azok a táplálékmaradványok jutnak, melyek a szervezet számára nem hasznosíthatók. Felnőttek esetén, egy átlagos napon 60-80g táplálék jut le, amely a vastagbél kezdeti -felszálló - szakaszában tejsavra és rövid láncú zsírsavakra esik szét. A leszálló szakaszon és a szigmabélben nitrogén tartalmú vegyületek és más mérgező ágensek képződnek, melyek pangása, kórosan magas szintje fekélyes gyulladást, rákos szövetburjánzást alakíthat ki.
A vastagbélben képződött széklet kb. egyharmada baktérium, a kétharmadát lelökődött hámsejtek, emésztetlen rostok, felesleges emésztő-enzimek és epe alkotja. A bélbaktériumok a bél valamennyi részében megtalálhatóak. Védekező rendszert is biztosítanak, s nem engedik elszaporodni a betegségeket okozó kórokozó baktériumokat. Ez a normál bélflóra azonban könnyen károsodhat, főleg antibiotikum-kezelés hatására, és ekkor helyüket más mikroorganizmusok foglalják el: gombák vagy káros baktériumok. A bélflóra "karbantartását" megfelelő táplálkozással lehet biztosítani. A tápcsatorna utolsó szakasza a végbél, ami mindössze 5 cm hosszúságú. A széklet ezen keresztül távozik a szervezetből.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

december 02. - december 08.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
7 680
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+1, +7 °C
Minimum:
-2, +3 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag