Az emésztési folyamatok természetes velejárója a gázképződés a gyomor-bél rendszerben. A képződött gáz mennyiségét, valamint összetételét az étkezési szokások, az étel minősége és a bélrendszer baktériumflórája határozza meg. Sokan nem tudják, hogy a belekben lévő gázok 70 %-a az evés-ivás, nyelés, rágógumizás vagy dohányzás közben lenyelt levegőből származik, a maradék 30 % pedig az emésztés során képződik. Például széndioxid szabadulhat fel a gyomorsav hatására a táplálékokból, vagy amikor a vastagbélben élő baktériumok lebontják a rostos anyagokat. Ismert, hogy az ún. hüvelyesek, a borsó, lencse, bab fogyasztása során normális esetben is jelentősen megnőhet a gázképződés. A gáz mennyiségét módosíthatják a rendszertelen étkezési szokások, az ülő-, mozgásszegény életmód valamint a stressz.
A felgyülemlett gázok döntő része a szájon ill. a végbélen keresztül távozik és csak egy kis része szívódik fel a keringésbe. A gáz távozása azonban néha még egészséges egyénben is hosszabb időt vesz igénybe. Ennek az az oka, hogy a bélsejtek állandóan nyákot termelnek, amely a gázokkal habot képezve, apró buborék-csapdákba zárja azokat. Így a gázok nem egy térben, hanem sok apró buborék formájában találhatók meg és ez a habos gázzal telt folyadék előbb ide-oda mozog, préselődik a bélben és igyekszik nagyobb gázbuborékokká összeolvadni, mielőtt kijutna a szervezetből.
A bélgázok felgyülemlése az egyébként egészséges egyénben is sok esetben puffadást, teltségérzést, hasi feszülést, gyomorkorgást, szélgörcsöket, esetleg hasi fájdalmakat, rossz általános közérzetet okozhat. Ezt orvosi szakmai nyelven meteorizmusnak nevezzük. A leggyakoribb panasz, hogy a felgyülemlett gáz böfögés vagy szellentés formájában távozik, de ennek ellenére még mindig nagy mennyiségű gáz marad vissza a belekben, s a panaszok érdemben nem csökkennek. A meteorizmus - bár nagyon kellemetlen - azonban csak egy tünet, s nem biztos hogy betegség. A panaszok tartós, vagy ismétlődő, esetleg fokozódó fennállása esetén azonban javasolt orvoshoz fordulni, mert több szerv, pl. a gyomor, az epehólyag és a hasnyálmirigy krónikus vagy akut betegsége is kezdődhet meteorizmussal. Az alapbetegség (ha van ilyen) kezelése mellett, a meteorizmus gyógyítása tüneti.
Számos tényezőt ismerünk, melyek elősegítik a bélgázok képződését és felszaporodását a gyomor-bél traktusban. Ilyen pl. a stresszhelyzet, a hüvelyes ételek fogyasztása, tartós mozgáshiány, stb. Ilyenkor kerülni kell a gázképződésre hajlamosító ételeket (diéta) és célszerű megelőző gyógyszeres kezelést alkalmazni, amely csökkenti a gázképződést ill. gyorsítja a gázbuborékok kiürülését.
A CeolatŽ egy ilyen készítmény, melynek hatóanyaga egy kémiailag és hatástanilag közömbös szilikon származék (dimeticon). A CeolatŽ rágótabletta azáltal szünteti meg a habképződést, hogy a felületi feszültség csökkentésével mintegy kipukkasztja a buborékokat. Ezt a hatást tisztán fizikai-kémiai hatásmóddal fejti ki a hatóanyag. A képződött gázok nagy buborékokba olvadnak össze, és gyorsan távoznak a belekből. A CeolatŽ hatóanyaga nem szívódik fel, nem befolyásolja a bélfal mozgását, a bélflórát, az enzimaktivitást, más anyagok felszívódását. Adása ezért nem ellenjavallt terhességben sem.
Fokozott gázképződésre utaló panaszok esetén ajánlatos 1-2 CeolatŽ rágótablettát naponta étkezések után, valamint lefekvés előtt alaposan szétrágni, lenyelni és kevés folyadékkal leöblíteni. Igen jó hatású a rágótabletta ultrahang- és röntgenvizsgálat előtt a bélgázok csökkentésére. A felvételt megelőző két napon 3-4-szer 2 rágótablettát, a felvétel napjának reggelén, éhgyomorra 2 rágótablettát kell szétrágva bevenni. Ellenjavallata nem ismert, allergiás reakciót ritkán (tartósítószer) okozhat. Kerülendo a CeolatŽ együttadása antacidokkal (alumínium-hydroxid, magnézium-karbonát).
