Megvan, miért szeretjük az édességeket

Az amerikai Tufts Egyetem kutatói szerint bizonyítható, hogy a genetikai hajlamaink irányítják az ételválasztásukat. Mindez komolyan kihathat a szív- és érrendszerünk egészségére is. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki ellenállhatatlanul vonzódik a zsíros húsokhoz, mozgásszegény életmódot él, és nem táplálkozik kiegyensúlyozottan, akkor nagy valószínűséggel megbetegszik valamilyen kardiovaszkuláris betegségben – olvasható egy amerikai egészségügyi szakportálon .

A kutatás arra kívánt választ adni, hogy az emberek miért nehezítik meg maguknak az egészséges ételválasztást, és így miért növelik az étrenddel összefüggő krónikus betegségek kockázatát. Azt is vizsgálták, hogy az emberek miért azt eszik, ami jólesik nekik, és miért nem azt, ami jó nekik. Azt találták, hogy az ízérzékelésnek erős genetikai összetevője van, vagyis egyesek jobban vonzódnak például az édes ízhez, mások pedig a sóshoz.

A kísérletben részt vevőket különböző poligénes pontszámokkal látták el, annak alapján, hogy saját bevallásuk szerint milyen ízeket szeretnek inkább az öt alapíz közül (édes, sós, keserű, savanyú, illetve umami  – utóbbi nagyjából a fehérje íze, „a zamat” – a szerk). Minél magasabb volt egy adott ízre vonatkozó pontszám, annál inkább hajlamos az illető genetikailag az adott íz felismerésére. A pontszámokat összevetették az illető kiterjesztett kardiometabolikus értékeivel, mint például a súllyal, a pulzussal, a vércukorszinttel, a derék körfogattal, a vérnyomással.

Egy korábbi kutatás szerint az édes és az umami a jutalmazással hozható összefüggésbe, a savanyú íz vitaminforrásra hívja fel a figyelmet, a sós fontos tápanyagokat, a keserű pedig alapvetően mérget jelöl.

A mostani kutatási eredmények szerint összefüggést találtak a poligén ízpontszámok és bizonyos kardiometabolikus kockázati tényezők között. A kutatók például arról számoltak be, hogy a magasabb édes pontszámmal rendelkező résztvevőknek általában alacsonyabb volt a trigliceridszintjük, mint az alacsonyabb édes pontszámmal rendelkezőknek. Vagy a magasabb keserűíz-pontszámmal rendelkezők hetente közel két adaggal kevesebb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztottak, mint az alacsonyabb keserűíz-pontszámmal rendelkezők. A magasabb umamipontszámmal rendelkezők pedig kevesebb zöldséget, különösen piros és narancssárga zöldséget ettek, mint az alacsonyabb umamipontszámmal rendelkezők.

Ez is érdekelheti

Anyagcsere

Ilyen az élet Crohn-betegként

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

A kutatók reményei szerint minden egészséges táplálkozás iránt érdeklődőnek, de különösen a dietetikusoknak, orvosoknak lehet hasznos a kutatás. Utóbbiak az eredmények ismeretében hatékonyabb, személyre szabott táplálkozási tanácsadást nyújthatnak majd pácienseiknek.