Átmeneti látásvesztés, szédülés jelezheti a bajt

Az artériák létfontosságú szerepet játszanak az oxigéndús vérnek a szívből a szervezet további részeihez való eljuttatásában. Elmagyarázzuk, hogy a nyaki verőér (carotis) hogyan működik és milyen betegségek köthetők hozzá.

A nyaki verőér az aortából ered, ez a verőér szállítja a vért a szívből a szervezetbe, és ez a testünk legnagyobb verőere. Két nyaki verőerünk van: az egyik a jobb, a másik pedig a bal oldalon, és mindkettő elágazik a belső és a külső ágra. A verőerek ott ágaznak el, ahol a nyakunkban, éppen az álkapcsunk alatt érezhetjük a pulzusunkat. A carotisnak nyolc további része van, és ezek a részek látják el vérrel a fej és az arc különböző részeit.

A nyaki verőér betegségének legyakoribb oka a verőér elmeszesedése
A nyaki verőér betegségének legyakoribb oka a verőér elmeszesedése

A nyaki verőér funkciói

A carotis az alábbi területeket látja el vérrel:

  • agy,
  • arc,
  • fejbőr,
  • szájpadlás,
  • nyelv,
  • hetedik agyideg,
  • szájüreg,
  • fogak,
  • fülek,
  • a nyak és az arc izmai.

Megfelelő vérkeringés és oxigénellátás hiányában az agysejtek elkezdenek elhalni, ami agykárosodást okoz.

A nyaki verőér betegsége

A betegség a nyaki verőér beszűkülése - zsíros lerakódásokból, koleszterinből és más anyagokból álló plakkokból épül fel - miatt alakul ki, ennek következtében csökken a véredényeken keresztüláramló oxigéndús vér mennyisége. Különböző tényezők növelhetik a nyaki verőérbetegség kialakulásának kockázatát, így például a

  • cukorbetegség,
  • a férfiak eleve nagyobb kockázatnak vannak kitéve,
  • megemelkedett vérzsírszint,
  • elhízás,
  • idős életkor,
  • magas telített zsírtartalmú értend,
  • örökletes tényezők,
  • ülő életmód,
  • dohányzás,
  • magas vérnyomás.

A carotis betegségének a tüneteit nem érezzük. Ha a nyaki verőér annyira beszűkül, hogy el is záródik, akkor átmeneti iszkémiás roham vagy stroke alakul ki. Az átmeneti iszkémiás roham annyiban hasonlít a stroke-hoz, hogy ez is gátolja az agy egy területének a vérellátását egy rövid időre. Azonban a stroke-kal ellentétben az átmeneti iszkémiás roham tünetei rövid ideig állnak fenn és jellemzően elmúlnak. Ha valaki átmeneti iszkémiás rohamot vagy stroke-ot kap, akkor az alábbi tüneteket észlelheti:

  • mozgáskoordináció hiánya vagy mozgásképtelenség,
  • zavaros látás,
  • a test egyik felének hirtelen elgyengülése, zsibbadása vagy bénulása,
  • átmeneti látásvesztés,
  • szédülés vagy ájulás,
  • zavartság,
  • a koncentrálási képesség hiánya,
  • artikulálatlan, összefüggéstelen beszéd,
  • fejfájás.

A stroke egészségügyi vészhelyzet. Ha tanúi vagyunk annak, hogy valaki feltehetőleg stroke-ot kapott, akkor azonnal hívni kell a mentőket. Az orvos különböző vizsgálatokat tud elvégezni, amelyekkel meg tudja határozni, hogy a betegnek nyaki verőérbetegsége van, stroke-ot kapott, vagy átmeneti iszkémiás rohama van-e. Ezek a vizsgálatok általában az alábbiak:

  • MRI vizsgálat,
  • a nyaki verőér duplex érfestése,
  • a nyaki verőér meghallgatása (a nyaki verőér belső hangjainak sztetoszkópos meghallgatása),
  • CT vizsgálat,
  • angiográfia,
  • mágneses rezonanciás angiográfia.

Ha az orvos diagnosztizálta a nyaki verőér betegségét, a további szövődmények megelőzésére fog terápiát javasolni.

A nyaki verőér betegségének kezelése

A nyaki verőér betegségének kezelésére számos terápia van. Ha a carotis beszűkülése 50 százaléknál kisebb, az orvos az elzáródást gyógyszeres kezeléssel és életmódváltásra vonatkozó tanácsokkal igyekszik megelőzni. Az alábbi gyógyszeres kezeléseket javasolhatja:

Az életmódváltás a következő területekre terjedhet ki:

  • a dohányzás abbahagyása,
  • rendszeres testmozgás,
  • egészségesebb és kiegyensúlyozottabb étrend.

Ha súlyosabb érszűkület alakul ki, az orvos további kiegészítő kezelést is javasolhat - ilyen például a carotis angioplaszikája sztent beültetésével, egy minimális beavatkozással járó kezelés. A sztent beültetésekor egy üreges csövet vagy katétert juttat be a verőérbe az orvos a beteg ágyékán keresztül. A katéter csúcsán egy kis balon van, amellyel az orvos meg tudja növelni az artéria keresztmetszetét, és így be tudja ültetni a sztentet a verőérbe. A sztent folyamatosan nyitva tartja a verőeret, ami csökkenti az elzáródás kockázatát.

Néhány esetben az orvos carotis endarterectómiát alkalmaz. Ezzel az érműtéttel az orvos kitisztítja a plakkokat a verőérből. A beteg számára alkalmazott kezelési módszer az életkortól, az általános egészségi állapottól és a kórelőzménytől függ, valamint attól is, hogy a nyaki verőér megbetegedési folyamata mennyire haladt előre.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +9, +14 °C

Délelőtt a napsütést gomolyfelhők is zavarják, ezekből néhol kisebb eső, zápor is kialakulhat. Délután a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett a jelen lévő gomolyfelhőkből záporokra, zivatarokra is számítani lehet. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: