A nyaki verőér az aortából ered, ez a verőér szállítja a vért a szívből a szervezetbe, és ez a testünk legnagyobb verőere. Két nyaki verőerünk van: az egyik a jobb, a másik pedig a bal oldalon, és mindkettő elágazik a belső és a külső ágra. A verőerek ott ágaznak el, ahol a nyakunkban, éppen az álkapcsunk alatt érezhetjük a pulzusunkat. A carotisnak nyolc további része van, és ezek a részek látják el vérrel a fej és az arc különböző részeit.
A nyaki verőér funkciói
A carotis az alábbi területeket látja el vérrel:
- agy,
- arc,
- fejbőr,
- szájpadlás,
- nyelv,
- hetedik agyideg,
- szájüreg,
- fogak,
- fülek,
- a nyak és az arc izmai.
Megfelelő vérkeringés és oxigénellátás hiányában az agysejtek elkezdenek elhalni, ami agykárosodást okoz.
A nyaki verőér betegsége
A betegség a nyaki verőér beszűkülése - zsíros lerakódásokból, koleszterinből és más anyagokból álló plakkokból épül fel - miatt alakul ki, ennek következtében csökken a véredényeken keresztüláramló oxigéndús vér mennyisége. Különböző tényezők növelhetik a nyaki verőérbetegség kialakulásának kockázatát, így például a
- cukorbetegség,
- a férfiak eleve nagyobb kockázatnak vannak kitéve,
- megemelkedett vérzsírszint,
- elhízás,
- idős életkor,
- magas telített zsírtartalmú értend,
- örökletes tényezők,
- ülő életmód,
- dohányzás,
- magas vérnyomás.
A carotis betegségének a tüneteit nem érezzük. Ha a nyaki verőér annyira beszűkül, hogy el is záródik, akkor átmeneti iszkémiás roham vagy stroke alakul ki. Az átmeneti iszkémiás roham annyiban hasonlít a stroke-hoz, hogy ez is gátolja az agy egy területének a vérellátását egy rövid időre. Azonban a stroke-kal ellentétben az átmeneti iszkémiás roham tünetei rövid ideig állnak fenn és jellemzően elmúlnak. Ha valaki átmeneti iszkémiás rohamot vagy stroke-ot kap, akkor az alábbi tüneteket észlelheti:
- mozgáskoordináció hiánya vagy mozgásképtelenség,
- zavaros látás,
- a test egyik felének hirtelen elgyengülése, zsibbadása vagy bénulása,
- átmeneti látásvesztés,
- szédülés vagy ájulás,
- zavartság,
- a koncentrálási képesség hiánya,
- artikulálatlan, összefüggéstelen beszéd,
- fejfájás.
A stroke egészségügyi vészhelyzet. Ha tanúi vagyunk annak, hogy valaki feltehetőleg stroke-ot kapott, akkor azonnal hívni kell a mentőket. Az orvos különböző vizsgálatokat tud elvégezni, amelyekkel meg tudja határozni, hogy a betegnek nyaki verőérbetegsége van, stroke-ot kapott, vagy átmeneti iszkémiás rohama van-e. Ezek a vizsgálatok általában az alábbiak:
- MRI vizsgálat,
- a nyaki verőér duplex érfestése,
- a nyaki verőér meghallgatása (a nyaki verőér belső hangjainak sztetoszkópos meghallgatása),
- CT vizsgálat,
- angiográfia,
- mágneses rezonanciás angiográfia.
Ha az orvos diagnosztizálta a nyaki verőér betegségét, a további szövődmények megelőzésére fog terápiát javasolni.
A nyaki verőér betegségének kezelése
A nyaki verőér betegségének kezelésére számos terápia van. Ha a carotis beszűkülése 50 százaléknál kisebb, az orvos az elzáródást gyógyszeres kezeléssel és életmódváltásra vonatkozó tanácsokkal igyekszik megelőzni. Az alábbi gyógyszeres kezeléseket javasolhatja:
- vérnyomáscsökkentő,
- koleszterincsökkentő,
- trombocitaellenes (vérlemezkegátló) gyógyszer.
Az életmódváltás a következő területekre terjedhet ki:
- a dohányzás abbahagyása,
- rendszeres testmozgás,
- egészségesebb és kiegyensúlyozottabb étrend.
Ha súlyosabb érszűkület alakul ki, az orvos további kiegészítő kezelést is javasolhat - ilyen például a carotis angioplaszikája sztent beültetésével, egy minimális beavatkozással járó kezelés. A sztent beültetésekor egy üreges csövet vagy katétert juttat be a verőérbe az orvos a beteg ágyékán keresztül. A katéter csúcsán egy kis balon van, amellyel az orvos meg tudja növelni az artéria keresztmetszetét, és így be tudja ültetni a sztentet a verőérbe. A sztent folyamatosan nyitva tartja a verőeret, ami csökkenti az elzáródás kockázatát.
Néhány esetben az orvos carotis endarterectómiát alkalmaz. Ezzel az érműtéttel az orvos kitisztítja a plakkokat a verőérből. A beteg számára alkalmazott kezelési módszer az életkortól, az általános egészségi állapottól és a kórelőzménytől függ, valamint attól is, hogy a nyaki verőér megbetegedési folyamata mennyire haladt előre.
