A nehéz gyermekkor szívbetegséget okozhat

A nehéz családi körülmények között felnövő gyermekeknél később nagyobb arányban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek, valamint korai halálozás - derült ki egy összegző kutatásból. Valószínűleg szerepet játszanak ebben a tartós fiziológiai, pszichológiai és viselkedésbeli változások, zavarok is.

A kutatás szerint azoknál, akiket bántalmaztak vagy elhanyagoltak gyermekkorukban, nagyobb a rizikója a cukorbetegségnek, magas vérnyomásnak, gyulladásos betegségeknek és a stresszválasz idején magasabb a kortizol hormonjuk szintje is. Volt már olyan longitudinális (hosszú ideig tartó, nyomon követéses) vizsgálat, amelynél egészen a negyvenes-ötvenes éveikig monitorozták az alanyok egészségügyi állapotát, hogy felderítsék, miként hat a traumatizált gyermekkor a szív- és érrendszeri betegségekre és a halálozásra. De a Jacob B. Pierce (Northwestern Egyetem Feinberg Orvosi Intézet) által jegyzett tanulmány a legnagyobb kutatás jelenleg ezen a területen, amely kimutatta, hogy ezeknek a gyermekeknek jelentősen nagyobb az esélyük arra, hogy a középkorúként szív- és érrendszeri problémáik legyenek, például szívrohamot, stroke-ot kapnak.

A gyermekkori trauma az olyan fiziológiai változókon túl, mint a magas vérnyomás, a magas kortizolszint és a nagyobb fokú gyulladások, a stresszhelyzetekkel való egészségtelen megküzdési módszereket is eredményezhet.
A gyermekkori trauma magas vérnyomást, magas kortizolszintet és szívbetegségeket provokálhat. Fotó: GettyImages

A kockázatos viselkedés mint megküzdési módszer

Rossz stratégia A gyermekkori traumatikus élmények megzavarhatják a stresszkezelési képességet a későbbi életkorban. Felnőttként ezek a személyek egészségtelen megküzdési stratégiákat választhatnak: például a dohányzást vagy a túlevést.

A kutatók szerint a gyermekkorban elhanyagolt, bántalmazott emberek felnőttként nagyobb valószínűséggel vesznek fel egészségkárosító szokásokat. "Például az ételt megküzdési módszernek használja, ami súlyproblémákat és elhízást okozhat" - mondta Pierce, az egyetem negyedéves orvostanhallgatója. "Ebben a csoportban a dohányzók aránya is magasabb, és ennek egyértelmű kapcsolata van a szív- és érrendszeri betegségekkel" - tette hozzá.

A tanulmányhoz a Coronary Artery Risk Development in Young Adults (CARDIA) nevű kutatás adatait használták fel, amelyben szélsőségesen hátrányos helyzetű, 18-30 év közötti személyeket vizsgáltak. A program 1985-86-ban kezdődött, és az Egyesült Államok négy városában zajlott: Birminghamben, Chicagóban, Minneapolisban és Oaklandben. A CARDIA kutatás három évtizede alatt, 2018-ig a kutatók rendszeresen ellenőrizték a résztvevők fizikai és mentális egészségi állapotát. 2000-2001-ben ezenkívül több mint 3 600 alany töltött ki egy kérdőívet, amelyben a családi körülményeiket az alábbi hét faktor szerint kellett minősíteniük:

- szülői szeretet és támogatás,

- verbális erőszak,

- fizikai gyengédség,

- fizikai erőszak,

- alkohol- vagydrogfüggőségjelenléte,

- a háztartás szervezettsége,

- a szülők vagy gondviselők céltudatossága, következetessége.

A kérdőívben olyan kérdések voltak, mint például: "Milyen gyakran éreztette a szülő vagy más felnőtt családtag, hogy szereti, támogatja önt és gondoskodik önről?" vagy "A szülők vagy más felnőtt családtagok milyen gyakran káromkodtak önnel, inzultálták vagy becsmérelték önt vagy ébresztettek félelmet önben?"

A nehéz gyermekkor és a szív- és érrendszeri kockázat kapcsolata

E kérdőíves felmérés alapján a kutatók három csoportba osztották az alanyokat: kis, közepes és súlyos mértékben traumatizált gyermekkor. Azt állapították meg, hogy a súlyosan bántalmazottaknál több mint 50 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata azokhoz képest, akiket kisebb mértékben értek traumák gyerekként. A korai halálozás azonban már a középső csoportban is jelentősen megnőtt.

"Egyértelmű, hogy a korai gyermekkorból származó tapasztalatoknak, élményeknek hosszú távú hatásai vannak a felnőttek mentális és fizikai állapotára. Ma is rengeteg amerikai gyermek nő fel erőszakos családban, nem megfelelő körülmények között, ennek pedig halálos következményei lehetnek" - figyelmeztetett a tanulmány vezető szerzője.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +26, +37 °C
Minimum: +17, +23 °C

A változó felhőzet mellett több-kevesebb napsütésre is készülhetünk, nyugaton és északon lehet zápor, zivatar. Élénk, erős lesz az északnyugati szél, a legmelegebb órákban nyugaton 26, 30, máshol 31, 37 fokot mérhetünk. Kedden a hőség mellett egy lassan mozgó hidegfront jelenti a terhelést. Nyugaton görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, keleten pedig a hőkimerülés, a fáradékonyság és az erős gyulladásos panaszok lesznek a legjellemzőbbek. A keleti tájakon továbbra is fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. A keringési rendszert országszerte nagy igénybevétel éri. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: