A "fehérköpeny-hatás" vagy fehérköpeny-szindróma az a jelenség, amikor az illető vérnyomása megemelkedik, amikor az orvos végzi a mérést - ezt már évtizedek óta jól ismerjük, a magas vérnyomású embereknek hozzávetőlegesen az egyharmadánál fordul elő. Az Amerikai Szív Társaság Hypertension című folyóiratában publikáltak olasz kutatók augusztus elején egy kis kutatást, amelyben a jelenség gyökerét úgy vizsgálták, hogy orvos jelenlétében és nélküle is megmérték az alanyok vérnyomását , szívritmusát, valamint a bőrben és az izmokban lévő idegek működését.
A kutatók drasztikus csökkenést tapasztaltak a szervezet vészreakciójában, amikor az orvos nem volt jelen - mondta a tanulmány társszerzője, dr. Guido Grassi, az olaszországi Milano-Bicocca Egyetem belgyógyász professzora. A vérnyomás és a szívritmus emelkedése a szervezet vészreakciójának a része - fejtette ki dr. Meena Madhur, az amerikai Tennessee államban lévő nashville-i Vanderbilt Egyetem docense. "Ha a vadonban vagyunk, és egy medve csörtet utánunk, akkor arra van szükségünk, hogy a bőrünk alatt lévő véredények összehúzódjanak, és az izmokban lévők pedig kitáguljanak, így több vér jut ezekhez a szerveinkhez, és ennek köszönhetően gyorsabban tudunk futni" - magyarázta a jelenség hátterét dr. Madhur, aki egyben a Vanderbilt Járványtani és Immunológiai Intézet társigazgatója, és a jelenlegi kutatásnak nem volt a részese.
A szívünk is lassabban ver orvos nélkül
A vizsgálatban 18 fő vett részt - köztük 14 férfi -, akiknek enyhén vagy közepesen magas, de kezeletlen vérnyomása volt. Mindegyik páciensnek laboratóriumban, elektródával vizsgálták a bőrben és az izmokban zajló idegi aktivitást. Az értékeket kétszer olvasták le: egyszer orvos jelenlétében, egyszer pedig nélküle. Az orvos jelenlétében a vérnyomás és a pulzus értéke is megemelkedett, valamint a bőrben és az izmokban lévő idegpályák olyan aktivitást mutattak, ami tipikusan jellemző a "harcolj vagy fuss" reakcióra. Ezzel szemben, amikor az értékeket orvos jelenléte nélkül mérték meg, a keringési rendszerre és az idegrendszerre vonatkozó értékek is szembeötlően eltértek - írták a kutatók. A "harcolj vagy fuss" reakcióra utaló adatok teljesen hiányoztak.
Amikor a páciensek egyedül voltak a mérés során, a csúcs szisztolés érték (a vérnyomás első, magasabb számadata, ami a szívdobbanáskor az artéria falára nehezedő nyomás értékét méri) átlagosan 14 ponttal volt alacsonyabb ahhoz képest, amikor az orvos is jelen volt. Az egyedüllétkor a szívritmus is körülbelül 11 szívdobbanás per perccel volt alacsonyabb.
Ez volt az első olyan kutatás, amely dokumentálta a szimpatikus idegrendszer változásait akkor, amikor az orvos felügyeli a vérnyomásmérést - írták a kutatók. A szimpatikus idegrendszer szabályozza a "harcolj vagy fuss" reakciót. A kutatási eredmények kiemelik, hogy milyen összetett folyamat eredménye a vérnyomásérték, és hogy milyen nagy mértékben befolyásolják az idegrendszer működése miatti akaratlan reakciók - mondta dr. Grassi. "Az orvos jelenléte nélküli vérnyomásmérés sokkal jobban reprezentálja a páciens valós vérnyomását" - jegyezte meg.
Az otthoni mérések pontosabbak
Bár a fehérköpeny-reakció egyáltalán nem új, de dr. Madhur szerint ezek az eredmények még inkább nyilvánvalóvá teszik azt a tényt, hogy még jobban oda kell figyelnünk a klinikai körülmények között végzett vérnyomásmérés módszerére. "Mindig azt mondom a betegeimnek, hogy sosem bízhatunk meg egyetlen, hivatalosan, klinikai környezetben elvégzett vérnyomásmérésben, mert ez csak egyetlen időpillanatot rögzít" - fogalmazott. Az Amerikai Orvos Társaság és az Amerikai Szív Társaság tavaly kiadott egy közös közleményt, amelyben minél inkább az otthoni vérnyomásmérést javasolják.
A kutatók szerint a vizsgálat összetettsége miatt volt ilyen kicsi a kutatás. Azt is hozzátették, hogy nyomonkövetéses vizsgálattal kellene tanulmányozni a magas vérnyomás gyógyszeres kezelésének hatását, és erre azért lenne szükség, mert ezek a gyógyszerek befolyásolhatják a "harcolj vagy fuss" reakciót - mondta dr. Madhur. Azt is hozzátette, hogy több nőnek kellene részt vennie a vizsgálatokban, hogy jobban lássuk a nemi különbségeket. Arra is kíváncsi lenne dr. Madhur, hogy akik ilyen reakciót mutatnak orvosok jelenlétében, azok vajon ápolók és más egészségügyi személyzet jelenlétében is hasonlóan reagálnak-e. Dr. Grassi szerint azonban korábbi kutatásokban már feltárták, hogy a fehérköpeny-hatás kevésbé érvényesül, ha ápolók mérik a vérnyomást.
Így mérjük meg otthon a vérnyomásunkat
Otthon úgy kell precízen vérnyomást mérni, hogy nyugodtan, egyenes, megtámasztott háttal kell ülnünk, a lábunknak a talajon kell lennie, és legalább pár percet kell várnunk, mielőtt elvégezzük a mérést - mondta dr. Madhur. Naponta többször kell mérnünk egy héten keresztül, mindig hasonló napszakokban, és a feljegyzett adatokból álló naplót el kell vinnünk az orvosi vizsgálatra. A kezelés megtervezéséhez ezeket az otthon mért értékeket kell alapul venni - véli a szértő. "Ha pedig mégis hivatalos, klinikai körülmények közt mérünk vérnyomást, akkor azt úgy kell elvégezni, hogy az orvos ne legyen bent a vizsgálószobában a méréskor" - fűzte hozzá-
