Apple Watch: előre jelzi a bajt

Az Apple kutatása szerint a cég okosórái felhívhatják a figyelmet a lehetséges szív- és érrendszeri betegségekre. Az Apple Watch a kutatás résztvevőinek kisebb csoportjánál képes volt előre jelezni a pitvari fibrillációt.

Az Apple Watch az úgynevezett fotopletizmográfia elvén méri a pulzust, amelynek során az eszköz a zöld fény elnyelődéséből következtet a vér áramlására. A rendszeres pulzusmérés pedig olyan eltérésekre deríthet fényt, amely jelezheti a szabálytalan szívverést. Az Apple Heart Study elnevezésű tanulmány szerzői ebből indultak ki, amikor azt vizsgálták, hogy a rendszeres pulzusmérések során létrehozott tachogramnak az algoritmus általi elemzésével fény derülhet-e a pitvari fibrillációra .

Sikerül igazolni a 30 másodpercnél hosszabb pitvari fibrillációt?
Sikerül igazolni a 30 másodpercnél hosszabb pitvari fibrillációt? Fotó: 123RF

A tanulmány, amelynek eredményét Dr. Mintu Turakhia mutatta be az Amerikai Kardiológiai Kollégium éves kongresszusán, azt a kérdést tette fel, vajon segíthet-e az okosóra és a hozzá csatlakozó applikáció azoknak a betegeknek az azonosításában, akiknek pitvari fibrillációját az okosóra rendszertelen szívveréssel kapcsolatos értesítése után az EKG-tapasszal végzett vizsgálat is igazolja.

Így folyt a kutatás

A kutatásra összesen 419 297 ember jelentkezett. A kutatók olyan résztvevőket kerestek, akiknek nem volt pitvari fibrillációjuk, vagy véralvadásgátló gyógyszert szedtek. Feltétel volt még az is, hogy a résztvevőknek legyen Apple Watch-uk, és egy azzal kompatibilis iPhone-juk. A kutatásról akkor kaptak felvilágosítást, amikor letöltötték az Apple Health Study alkalmazását. Az alkalmazás akkor küldött a résztvevők számára a rendszertelen szívveréssel kapcsolatos figyelmeztetést, ha egy 48 órás perióduson belül 5-6 rendszertelen pulzust jelző tachogram készült. Azoknak a résztvevőknek, akiket az alkalmazás figyelmeztetett, videós konzultációt kellett folytatniuk a kutatásban közreműködő orvossal, aki eldöntötte, hogy kell-e az adott résztvevőnek akár hét napon keresztül is EKG-tapaszt viselnie, amelyik folyamatosan monitorozza a szívverését . A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az EKG-tapasz és a tachogram segítségével is sikerül-e igazolni a 30 másodpercnél hosszabb pitvari fibrillációt.

A rendszertelen pulzussal kapcsolatos figyelmeztetést összesen 20161 résztvevő kapta meg: a 65 fölötti korosztályban volt a leggyakoribb, és a 40 alatti korosztályban a legritkább a figyelmeztetés küldése. A közreműködő orvosok 658 résztvevőnek küldtek ki EKG-tapaszt, amelyekből összesen 450 érkezett vissza, és szerepelt az elemzésben. A pitvari fibrillációt azoknak a résztvevőknek a 34 százalékánál sikerült igazolni, akik az alkalmazástól a rendszertelen pulzusról szóló értesítést kaptak, majd EKG-tapaszt is viseltek.

Néha nem kimutatható

Dr. Turakhia szerint a betegség korai szakaszában a pitvari fibrilláció jön és megy, így gyakran még az EKG-tapasz sem tudja kimutatni. Így aztán az, hogy a figyelmeztetést megkapó résztvevők 66 százalékánál nem igazolták a pitvari fibrilláció jelenlétét, nem jelenti azt, hogy a betegség egyáltalán nem áll fenn - csak annyit jelent, hogy ebben az időszakban nem jelentkezett a pitvari fibrilláció.

A tachogram pozitív prediktív értéke 71 százalékos volt, a rendszertelen pulzusról szóló értesítés pozitív prediktív értéke pedig 84 százalékos. A rendszertelen pulzussal kapcsolatos értesítést kapó résztvevőknek körülbelül a fele vette fel a kapcsolatot a kutatásban közreműködő orvossal. Más felmérések azt is megmutatták, hogy az értesítést kapó résztvevők 57 százaléka a kutatáson kívül is orvosi segítséget keresett, függetlenül attól, hogy virtuálisan kapcsolatba lépett-e a vizsgálatban közreműködő orvossal. Mivel a vizsgálat résztvevői meglehetősen széles keresztmetszetét adták a szív- és érrendszeri kockázatnak, és tekintve, hogy a pitvari fibrilláció a kor előrehaladtával egyre gyakoribb lesz, ez ígéretes eredmény.

A kutatás korlátai

A kutatásnak ugyanakkor jelentős korlátai is voltak, például azon a téren, hogy vajon megbízhatóak-e a résztvevők által szolgáltatott, önbevalláson alapuló adatok, valamint a hamis pozitív eredmények terén is, hiszen az okosórák nem orvosi diagnosztikai eszközök.

Kevesen voltak A vizsgálatra jelentkezők számában sajnos sem sikerült elérni a kitűzött célt, ami 500 000 ember volt, akik közül 75 000 65 évnél idősebb. Így ez a kutatás inkább egy pillantás a jövőbe, de meghatározhatja a jövőbeni vizsgálatok irányát.

Dr. Turakhia szerint a későbbiekben végzendő egyes kutatásoknál így nem kell a résztvevőket egy konkrét klinikán vizsgálni. A tanulmány szerzője szerint ezen kívül az okosórák által adott figyelmeztetések aránya sem volt akkora, hogy az nagyon megterhelné az egészségügyi rendszert. A kutatók azt is vizsgálták, vajon biztonságos-e az okosórák használata, de eddig nem találtak veszélyre utaló jelet.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +15, +22 °C

A hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, ezekből többfelé zápor, zivatar is előfordulhat, néhol felhőszakadás is lehet. Erős, időnként viharos lökések kísérik az északnyugati szelet, 25, 30 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk, de északkeleten ennél melegebb is lehet. Szombaton változékony idő lesz, kettősfront jellegű hatás érvényesül. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén, keringési problémák jelentkezhetnek. A fülledt időben többen légszomjat, rosszullétet tapasztalhatnak. Zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)