Sebkezelési rutin

Az élet természetes velejárója, hogy időnként - például grillezés, kertészkedés vagy kirándulás közben - kisebb-nagyobb sérülések érnek minket. Persze a kis sebekkel nem feltétlenül szükséges egyből az orvoshoz rohanni - ez azonban nem jelenti azt, hogy foglalkoznunk sem kell velük.

Az apró, bőrfelszíni sérülések ellátása a legtöbb ember számára - különösen, ha van gyereke - rutinfeladat. Nem mindegy azonban, hogyan és mivel tisztítjuk ki a sebet, mielőtt bekötözzük. Mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket.

A háztartási balesetek során a védelmet nyújtó bőr megsérülhet, s "nyitott kapuként" elősegítheti a kórokozók szervezetbe jutását. Szakszerű sebellátással megakadályozhatjuk az elfertőződést, de ehhez egyet s mást a patikából is be kell szerezni...

Ahogy javul az idő, egyre többet töltünk a szabadban, ami magával hozza az apróbb sérüléseket. Kisebb vágások, sebek, horzsolások nap mint nap keletkezhetnek. Nehéz azonban eldönteni, hogy a seb milyen kezelést igényel, szükséges-e az orvosi segítség. Az alábbi 10 pont ebben segíthet eligazodni.

Kisebb nagyobb sérülést már mindenki szenvedett életében a kérdés, hogy vajon helyesen látta-e el? A legegyszerűbb hajszáleres vérzés mellett az akár jóval komolyabb vénás vérzéssel is foglalkozunk, kitérve ezek ellátására is.

Sokan nem tudják, hogyan kell a kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújtani vagy vérzést elállítani, pedig tavasszal gyakrabban történnek konyhai balesetek.

Bőrünk a szervezetünk első számú védővonala. Ha azonban megsérül, könnyen védtelenné válhat a környezetében, vagy akár a saját felületén természetes módon megtalálható mikroorganizmusokkal szemben. Az így létrejövő gyulladás olyan szöveti károsodáshoz vezethet, amely késleltetheti a gyógyulási időszakot.

A sebkezelés első írásos nyomait már négyezer éves agyagtáblákon is felfedezték a kutatók, az orvoslás hosszú utat tett azonban meg az első, gyógynövényből és sárból készített pakolások használatától a modern kötszerekig.