A szexuális felvilágosítás hiánya felnőttként is gondot okozhat

A fő gond a tájékozatlanság

Statisztikák igazolják, hogy a fiatal nők nem tájékozódnak eleget a fogamzásgátlásról és a nemi betegségekről , pedig a témáról már a kamaszkor kezdetekor beszélnünk kellene.

A fogamzásgátlás vagy a nemi betegségek gyakran hasonlóan kínos témák, mint a szex - nem szeretünk beszélni róluk, pedig mindenkit érintenek. Hazánkban a felvilágosítás még gyerekcipőben jár , a szülők és a gyerekek között pedig sokszor abszolút tabutéma a fogamzásgátlás. A statisztikák ugyanakkor lesújtóak: a fiatalok közel egyharmada megszakításos védekezéssel vagy naptármódszerrel próbálja elkerülni a teherbeesést ahelyett, hogy hatékony védekezési módszert választanának. Sokan pedig egyáltalán nem hallanak a legújabb fogamzásgátlókról, például a hüvelygyűrűről , ami szüleink idejében még nem is létezett.

Szexuális felvilágosítás régen és ma

Az ókor óta - és egyes törzsi kultúrákban a mai napig - beavatási szertartások jelezték a felnőtté, azaz nemi szempontból éretté válás időpontját. A lányok az első menstruáció érkezésével estek át a kultúránként változó, sajátos beavatási rítusokon, amelynek egyes helyeken a szexuális ismeretek átadása is része volt. Japánban például az esküvő előestéjén az örömanya egy képsoron mutatta be lányának a szexuális érintkezés különböző módjait - így történt a leendő feleség gyakorlati oktatása a nemi érintkezés technikájáról.

Ez volt azonban a ritkább gyakorlat: nem volt szokás, hogy a lányoknak bármilyen felvilágosítást adjanak az esküvő előtt, így a nászéjszaka általában rettegett eseményként állt előttük, és egyedül kellett megküzdeniük annak testi és lelki terheivel.

A szexuális nevelés ma is hiányos

Magyarországon a szexuális felvilágosítás a nemzeti alaptanterv része: az előírások szerint 7. és 11. osztályban kellene a biológia óra keretein belül kitérni a témára. A valóságban azonban együttműködés helyett az iskola általában a szülőre, míg a szülő az iskolára mutogat, a gyerekek pedig kortársaiktól és a médiából szereznek értő magyarázat nélküli ismereteket.

Többek között ennek köszönhető, hogy a nem kívánt terhesség elkerülése mellett a nemi úton terjedő betegségekkel sincsenek tisztában: minden hatodik magyar úgy gondolja, orális szex útján nem terjednek a nemi betegségek, a lakosság egytizede pedig azt hiszi, hogy csak a spermiummal történő érintkezéssel lehet a fertőzéseket átvinni.

Ugyanennyien vélekednek úgy, hogy a nemi betegségek feltűnő tünetekkel járnak, amelyek hiányában nincs ok aggodalomra. Pedig a HPV - számos egyéb nemi betegséghez hasonlóan - akár éveken keresztül tünetmentesen lappanghat, és miután egy apró hámsérülés is elég lehet az átviteléhez, az óvszer sem nyújt teljes körű védelmet ellene.

A vírus a méhnyakrákos megbetegedések 99 százalékáért felelős, de szeméremtesti és hüvelyrákot, végbélnyílás körüli rákokat, fej-nyaki daganatokat, hímvesszőrákot és nemi szervi szemölcsöt is okozhat. A HPV 10-ből 8 nőt és minden második férfit érint élete során legalább egyszer, pedig léteznek védőoltások a fertőzés megelőzésére. A két-, négy- és kilenckomponensű vakcinák közel teljes körű védelmet nyújtanak a HPV bizonyos típusaival és az azok által okozott egyes rákos megbetegedésekkel szemben, utóbbi két oltás pedig fiúk és férfiak számára is kérhető.

Az Ön egészségi állapotával vagy kezelésével kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosa kell, hogy legyen, ezért, ha bármilyen kérdése merül fel, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával!