Kóros szorongások
Szorongásos zavarokról beszélünk, ha egy mások számára általában jelentéktelen inger – ami lehet élethelyzet, valamilyen körülmény, esetleg egy tárgy vagy állat látványa is – valakiből irracionális mértékű félelmet, kellemetlen testi tüneteket (szédülés, hányinger, gyomorgörcs, verejtékezés, szapora szívdobogás stb.) és érzelmi reakciókat, például feszültséget, ingerültséget, nyugtalanságot vált ki. Ide tartoznak a különböző fóbiák, a pánikbetegség és a z érintett egész életén elhatalmasodó általános, generalizált szorongás is. A szorongás néhány embernél depresszióval társul, másoknál kényszeres cselekvésekkel kombinálódik. Egy-egy súlyos trauma és az állandósult stressz is kialakíthat szorongásos betegséget - régebbi nevén neurózist.
Rettegett helyzetek
A fóbiák megnehezítik a hétköznapi életet, súlyosabb esetekben mintegy bezárják az embert félelmei börtönébe, sőt, meg is akadályozhatják a napi teendőinek elvégzésében. Egyik fajtájuk az úgynevezett agorafóbia, amelynek neve a "vásártér, piactér" jelentésű agora és a "rettenet, félelem" jelentésű fóbia görög szóból alakult ki. Az ebben szenvedők nehezen viselik el a tömeget, a nagy, tág tereket, a mélységet, a magasságot, a bezártságot, mások a tömegközlekedési eszközöktől irtóznak, olykor annyira, hogy pánikrohamot kaphatnak ilyen helyzetekben. Szociális fóbiáknak azt nevezik, amikor valaki az emberektől tart, retteg a megszólalás, a szereplés, a nyilvános megmérettetés minden formájától. Ennek foka az enyhe vizsgadrukktól a teljes elzárkózásig terjedhet.
Van olyan formája is a fóbiának, amelynél az érintett konkrétan meg tudja nevezni azt, amitől iszonyodik. Ez lehet természeti jelenség (villámlás, vihar, sötétség), lehet állat, például gyakori a póktól, kígyótól, egértől való fóbiás félelem, de kiválthatja a vér vagy az injekciós tű látványa is.
Fóbiával együtt vagy attól függetlenül is beszélhetünk pánikbetegségről, amely előzmény nélkül, rohamokban jelentkezik, kellemetlen tüneteket, súlyos rosszullétet okozva. Kísérheti erős szívdobogás, verejtékezés, remegés, légszomj, fulladás, mellkasi fájdalom, hányinger. Ám ezeken túl jelentkezhetnek hasi panaszok, szédülés, ájulás érzése, halálfélelem, zsibbadás, érzészavarok, borzongás vagy hőhullámok is.
Állandósult szorongás
Vannak olyan szorongásos betegségek, amelyek már nem kötődnek a rettegett élethelyzethez, hanem elhatalmasodtak, a beteg életének számos területére kiterjednek. Ilyen az általános (generalizált) szorongás szindróma, amelyben az ettől szenvedőt folyamatosan aggasztja, nyomasztja valami, ami nyugtalanná, idegessé, feszültté, éberen figyelővé teszi. A kevert szorongásos-depressziós szindrómában a szorongásos tünetek a depresszióval együtt fordulnak elő. Az érintettekre koncentrálási nehézségek, alvászavarok, fáradtság, ingerlékenység, aggódás, gyakori sírhatnék, túlzott éberség és gyanakvás, sötéten látás, reménytelenség, önértékelési zavarok jellemzőek. A szorongásos tünetcsoport közé sorolják a kényszerbetegséget is, amelyben egy-egy cselekvést (például hajtépkedést) önkéntelenül gyakran ismétel meg valaki, és ez a kínzó kényszeresség bűntudattal, szorongással tölti el.
Stressz árnyékában A felsoroltakkal rokon problémákat idézhet elő egy-egy súlyos trauma és az elviselhetetlenül súlyos, állandósult stressz is. Ilyen az akut stressz szindróma és a poszttraumás stressz szindróma, amelyben az átélt trauma szorongást, rettegést és tehetetlenség-érzést vált ki, az érintettet az álmaiban is kíséri, pszichés gondokat, depressziót és személyiségváltozást okozhat.
