Az "antidepresszívum-korszak" fél évszázada emberek millióinak adta vissza az élhető, teljes életet. A gyógyszeres kezelés depresszióban sem "a megoldás", de hatékony és megbízható eszköz a megoldáshoz vezető úton.
Mit jelent a bizonyítékon alapuló orvoslás?
Azt, hogy az európai orvostudomány természettudományos alapokra épül. Igazságnak ezért azt fogadja el, ami a fizikai valóságban - tényekkel, megfigyelésekkel, adatokkal - igazolható. Az ellenőrzött, mások által megismételhető eredmények fontosabbak, mint a dolgok rendjéről szőtt álmok, az elméletek és a filozófia. A "bizonyítékok" nincsenek kőbe vésve: újabb tények, újabb adatok módosíthatják, pontosíthatják azokat.
Mi a depresszió gyógyszeres kezelésének mai alapelve?
Sokan hiszik, hogy a depresszió elleni gyógyszerek "csak a tünetekre" hatnak, mint ahogy az aszpirin "csak" a lázat csillapítja. Ez alapvető tévedés: a gyógyszerek nem a (lelki!) tünetekre, hanem a tüneteket előidéző agyi, biokémiai folyamatra hatnak - és ha azt sikerül helyrehozni, akkor a tünetek megszűnnek. Vagyis nem a tüneteket, hanem a kórfolyamatot kezeljük. Ezért nincs szükség minden tünet ellen más-más gyógyszerekre, hanem egyetlen jól választott szer megszüntetheti valamennyit. Ahogy a Nobel-díjas Eric Kandel írta: "Egyetlen gyógyszer sem gyógyítja a depressziót - hanem az agyban teremt olyan körülményeket, amitől a gyógyulás lehetővé válik".
Mik azok az antidepresszívumok?
Szó szerint "depresszió elleni szerek". Az angolból másolt, hibás és pongyola "antidepresszáns" helyett így nevezzük helyesen a depressziós betegségben alkalmazott gyógyszereket.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mitől hatásosak ezek a gyógyszerek depresszióban? Hogyan hatnak?
Olyan neurokémiai változásokat idéznek elő, amelyek végül képesek a depressziót okozó agyi működészavart korrigálni. Legtöbbjük az agyi hírmolekulák: a szerotonin, a noradrenalin, vagy a dopamin agyi aktivitását fokozza, de ez a hatásuknak csak az első lépése. Más szerek más úton vezethetnek hasonló eredményre. Ma azt gondoljuk, hogy a tünetek megszűnése az agyi gének működésének helyreállásával függ össze, ami a gyógyszer hatásának áttételes következménye. Hasonló ahhoz, mint amikor a vércukor vagy a vérzsírok szintjének rendbetétele egy idő után megszünteti a szívtáji szorításokat, a szomjúságot, a szédülést, az ájulásokat...
Mikor kezdenek hatni - és mennyi ideig hatásosak?
Mivel a depresszió tüneteit nem a gyógyszerek azonnali hatása, hanem az általuk elindított agyi folyamatok végeredménye enyhíti, ezért ahhoz időre van szükség. A várakozási idő betegenként és szerenként is különböző lehet, általában úgy 2-4 hét között jár. Onnan fogva viszont a javulás folyamatos. A "végeredményt" 2-4 hónap elteltével lehet megítélni, mert egészen addig további javulás várható.
A másik rossz hír: az elért eredmény fenntartásához a gyógyszeres kezelést hónapokig, néha akár évekig is folytatni kell. Ezzel a tünetmentes ("gyógyult") állapot tartósan, akár "véglegesen" is megmarad. A gyógyszer korai elhagyása - vagy ami ugyanaz: rendszertelen, pontatlan szedése - ezzel szemben védtelenné teszi a beteget a visszaesésekkel, az újabb depressziókkal szemben.
Melyek a gyógyszerválasztás fő szempontjai?
Nincs két egyforma ember, és nincs két egyforma depresszió sem. Azért van (és kell!) annyiféle gyógyszer, hogy mindenkinek megtalálhassuk a neki leginkább megfelelőt. Előfordul, hogy ez csak másodjára, harmadjára sikerül - de kitartással és jó együttműködéssel legtöbbször sikerül. A legjobb antidepresszívumok sem egyformán hatásosak mindenkiben, a mellékhatások terén pedig még nagyobb köztük a különbség.
A választásban segítenek a korábbi tapasztalatok, néha a depressziós családtagok tapasztalata is (a depresszió sokszor "családi" betegség), a tünetek együttese, az eddigi kórtörténet - de ezeket csak szakorvos tudja helyesen értékelni. Egyes tünetek, mint az alvászavar vagy a testi fájdalom, bizonyos gyógyszerekre jobban reagálnak mint másokra, de itt is nagyok az egyéni különbségek.
Hogyan követi az orvos a kezelés hatásosságát?
A depresszió sikeres kezelésének kulcsa a stabil és őszinte orvos-beteg kapcsolat. Az orvosnak mindenről tudni kell, amit a beteg a kezelés során tapasztal - legyen az jó vagy rossz változás. Azt legfőképpen, ha a beteg nem szedi a felírt gyógyszert, ha csak a felét veszi be, vagy ha mást is szed mellé. A félreértésekből komoly baj származhat: túladagolás, felesleges gyógyszerváltás, vagy akár veszélyes gyógyszerkombináció. A javulást a tünetek pontozásával ("skálákkal") is lehet követni, de igazából a beteg saját élménye, "gyógyultság-érzése" a döntő.
Biztonságosság és mellékhatások
Minden valóban hatásos gyógyszernek lehetnek mellékhatásai - az antidepresszívumok sem kivételek. A jó hír az, hogy a mai készítmények nagyon biztonságosak (= nem mérgezőek), a kezdeti mellékhatások pedig olykor ugyan zavaróak, de igazából ártalmatlanok és a kezelés során többnyire maguktól elmúlnak. A legsúlyosabb terhet a hatás késlekedése jelenti, mert azokban a napokban sok beteg - érthetően - még a korábbinál is súlyosabbnak érzi a tüneteit.
Jórészt ebből ered az a híresztelés, hogy a gyógyszerek fokozhatják a betegek öngyilkossági hajlamát; a valóság ennek a fordítottja, de a hatás megjelenését néha valóban nehéz kivárni.
Kialakulhat-e az antidepresszívumokhoz hozzászokás? Mit jelent az a bizonyos "abbahagyási tünetegyüttes"?
A gyógyszerfüggőség - mint az alkohol, a morfin, a kokain, vagy a régimódi altatók esetében - azt jelenti, hogy a szert növekvő adagokban kell használni, a túlzott használat pedig károsítja az életvitelt és az egészséget. Ilyesmit eddig egyetlen antidepresszívum mellett sem tapasztaltak. Ellenkezőleg: a hatásos kezelés nem rontja, hanem javítja a betegek életét, teljesítőképességét. Igaz, hogy a kezelés hirtelen leállításakor a tünetek kiújulhatnak - mint ahogy a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás is romolhat a kezelés megszakítására. Ez nem "gyógyszerfüggőség", hanem a hatásos kezelés bizonyítéka.
Az antidepresszívumok szedését a kúra végén lassan és fokozatosan helyes leállítani, így az esetleges - múló és ártalmatlan - "abbahagyási tünetek" elkerülhetők.
Legjobban: