Molnár Károly, a társaság elnöke arról beszélt, hogy a pszichiátriai ellátás nem szűkíthető le a kórházakban vagy ellátókban végzett szakmai munkára, a páciensek ellátása, jövője, visszailleszkedése a mindennapokban össztársadalmi felelősség kell, hogy legyen. Ami a pszichiátriai ellátásban történik, az csak részben a gyógyítók felelőssége, az intézményfenntartás, a gyógyítás körülményeinek javítása a fenntartók és a törvényhozók felelőssége.
Purebl György, az MPT következő elnöke úgy fogalmazott, a pszichiátriai betegségek egyre gyakoribbá válnak, a 21. század a pszichiátriai betegségek évszázada lesz, például a depresszió 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegséggé lép elő a szív- és érrendszeri megbetegedések után.
A betegek többsége nem azok közül kerül ki, akikről az újsághírek szólnak, nem a szélsőséges esetek adják a betegek zömét. Mentális problémával sokan küzdenek, ezeknek az embereknek szükségük van a segítségre, és nem olyan színvonalon érhetnek el gyógyulást, amilyen színvonalon lehetne – mondta Purebl György, aki szerint ez nem csak magyar probléma.
Molnár Károly szerint az OECD-országok közül Magyarország az utolsó helyen áll az egészségügyben a pszichiátriára fordított források arányát tekintve, ami jelenleg öt százalék. Ezért mindenképpen fejleszteni kell az ellátást.
Kurimay Tamás, a társaság volt elnöke jelezte, a mentális problémák sokasodása nem magyar sajátosság, Európa számos országa küzd ezzel. Az Európai Unióban minden negyedik polgár érintett valamilyen mentális betegségben, és arról sem lehet elfeledkezni, hogy idősödő társadalmakról beszélünk, ami globális kihívást jelent, mert például a demenciával élők száma 2050-re megkétszereződik majd.
A professzor kiemelte, hogy fokozódnak a stresszhez kapcsolódó problémák, a munkahelyi lelki egészség kérdése is előtérbe kerül, és meg kell találni az egyensúlyt az ellátási rendszerben a kórház, a járóbeteg-ellátás és a közösségi ellátás között.
A pszichiátriai szakma négynapos vándorgyűlésére több mint 1300 szakember jelezte részvételét, 101 előadás hangzik el, például a pszichiátriai kutatások jelenéről és jövőjéről, az evészavarok korszerű szemléletéről, a szkizofrénia és a szuicid viselkedés kutatásának legújabb eredményeiről. A szakemberek foglalkoznak majd a pszichiátria kompetenciájával és határterületeivel, valamint a pszichiátriával kapcsolatos társadalmi beállítódásokkal is, különös tekintettel a médiával való kapcsolatra. Az esemény keretében ismertetik azt a kutatást, amely az evészavarok előfordulását vizsgálta a divatszakmában, de lesz előadás a pszichiátriai szakemberek lelki egészségéről is.
Utóbbi témában egy munkacsoport 2006-ban átfogó életminőség- és pályaképfelmérést végzett a magyar pszichiáterek körében. E vizsgálatot megismételték 2015-ben, hogy képet kaphassanak a változásokról. A kérdőívet az általános egészségi állapotra, az alapvető pszichoszociális mutatókra, valamint a pályaképre vonatkozó részkérdőívekből állították össze.
A szakemberek munkabeli túlterhelését jól jelzi, hogy az adatközlőknek átlagosan 1,8 munkahelyük van, 36,7 százalékának kettő, 21,3 százalékának három vagy még több. A megkérdezettek több mint kétharmada (68,7 százalék) túlterheltnek érzi magát, a munkahelyi stressz a szakemberek több mint felére (58,7 százalék) jellemző. A pszichiáter szakma presztízsét a válaszadók egy ötfokú skálán átlagosan 2,3-ra értékelték, miközben az orvosi szakma presztízsének átlagpontszáma 3,1 volt.
A válaszadók csaknem egytizede (9,4 százaléka) tervez külföldi munkavállalást orvosként, további 3,2 százalék szintén tervez, de nem orvosként. A válaszadók 41 százalékának az egészségi állapota romlott az elmúlt öt évben. A Beck-kérdőív szerint enyhe depresszióval küzd a megkérdezettek 21,1 százaléka, a kiégés tüneteit pedig a mintában szereplők 20-28 százaléka mutatja.
A kutatást végzők megállapították, hogy a hazai pszichiáterek körében a túlterheltség, a kiégés és a rossz általános egészségi állapot aránya jelentős, az adatok alapvető változtatás szükségességét mutatják.
Sós Éva, a társaság főtitkára kiemelte a Duna Szimpózium keretében hallható előadást, amely a transzkulturális pszichiátriával, napjaink migrációs problémájával foglalkozik szakmai megközelítésben.
Molnár Károly – az MTI tudósítása szerint – ehhez kapcsolódva közölte, semmilyen politikai felhangja nem lesz az előadásnak, de mindenképpen szükséges a transzkulturális pszichiátriával foglalkozni, mert ekkora tömegű idegen ajkú és más kultúrákból érkező ember ellátására az egyes ellátórendszereknek fel kell készülniük.
