A kiégési szindróma szívrohamot is okozhat!
Olvassa el szócikkünket a burnout-szindrómárólA burnout-szindróma, vagyis a kiégési szindróma egy olyan tünetegyüttes, amelyet hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, túlzásba vitt állandó jellegű munkavégzés, erőteljes stresszhatás okozhat.
h i r d e t é s
A kiégési szindróma - angol kifejezés, a burnout syndrome-ból - azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében jön létre. A kiégési szindróma fizikai-érzelmi-mentális kimerüléssel jár.
h i r d e t é s
Elszenvedői elsősorban azok, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, humán területen dolgoznak, vagy akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára vagy azonosulásra van szükségük.
Kik szenvednek a burnout-szindróma?
Gyakrabban szenvednek kiégési szindrómában azok, akik ápolók, orvosok, pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, informatikusok, felsővezetők, politikusok vagy a médiában dolgozók. A burnout-szindróma okairól olvashat a legújabb Betegségek A-Z szócikkünkben!
A kiégési szindróma diagnosztizálása sem egyszerű folyamat. A folyamatnak több szakasza van, amik az alábbiak:
A burnout-szindróma megelőzése tehát kulcsfontosságú lehet. A rugalmas terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorú szabadságolási rendszer kialakítása segít megelőzni a tünetegyüttest. Hasonlóan preventív erejű lehet bármilyen képzés, továbbképzés, tréning is, illetve, ha támogató munkahelyi közeg veszi körül a munkavállalót.
További hasznos tudnivalókat olvashat a kiégési szindróma kezeléséről, megelőzéséről és szövődményeiről a Betegségek A-Z szócikkében, amit a Pszichiátriai betegségek kategóriában talál.
Kik szenvednek a burnout-szindróma?
Gyakrabban szenvednek kiégési szindrómában azok, akik ápolók, orvosok, pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, informatikusok, felsővezetők, politikusok vagy a médiában dolgozók. A burnout-szindróma okairól olvashat a legújabb Betegségek A-Z szócikkünkben!
A kiégési szindróma diagnosztizálása sem egyszerű folyamat. A folyamatnak több szakasza van, amik az alábbiak:
- idealizmus szakasza
- realizmus szakasza
- stagnálás szakasza
- frusztráció szakasza
- apátia szakasza
A kiégés szindróma fogalmát Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg 1974-ben, majd Ditsa Kafry 1981-ben kissé módosította a definícióját
A burnout-szindróma megelőzése tehát kulcsfontosságú lehet. A rugalmas terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorú szabadságolási rendszer kialakítása segít megelőzni a tünetegyüttest. Hasonlóan preventív erejű lehet bármilyen képzés, továbbképzés, tréning is, illetve, ha támogató munkahelyi közeg veszi körül a munkavállalót.
További hasznos tudnivalókat olvashat a kiégési szindróma kezeléséről, megelőzéséről és szövődményeiről a Betegségek A-Z szócikkében, amit a Pszichiátriai betegségek kategóriában talál.
