A kiégési szindróma szívrohamot is okozhat!
Olvassa el szócikkünket a burnout-szindrómárólA burnout-szindróma, vagyis a kiégési szindróma egy olyan tünetegyüttes, amelyet hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, túlzásba vitt állandó jellegű munkavégzés, erőteljes stresszhatás okozhat.
h i r d e t é s
A kiégési szindróma - angol kifejezés, a burnout syndrome-ból - azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében jön létre. A kiégési szindróma fizikai-érzelmi-mentális kimerüléssel jár.
Elszenvedői elsősorban azok, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, humán területen dolgoznak, vagy akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára vagy azonosulásra van szükségük.
Kik szenvednek a burnout-szindróma?
Gyakrabban szenvednek kiégési szindrómában azok, akik ápolók, orvosok, pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, informatikusok, felsővezetők, politikusok vagy a médiában dolgozók. A burnout-szindróma okairól olvashat a legújabb Betegségek A-Z szócikkünkben!
A kiégési szindróma diagnosztizálása sem egyszerű folyamat. A folyamatnak több szakasza van, amik az alábbiak:
A burnout-szindróma megelőzése tehát kulcsfontosságú lehet. A rugalmas terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorú szabadságolási rendszer kialakítása segít megelőzni a tünetegyüttest. Hasonlóan preventív erejű lehet bármilyen képzés, továbbképzés, tréning is, illetve, ha támogató munkahelyi közeg veszi körül a munkavállalót.
További hasznos tudnivalókat olvashat a kiégési szindróma kezeléséről, megelőzéséről és szövődményeiről a Betegségek A-Z szócikkében, amit a Pszichiátriai betegségek kategóriában talál.
Kik szenvednek a burnout-szindróma?
Gyakrabban szenvednek kiégési szindrómában azok, akik ápolók, orvosok, pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, informatikusok, felsővezetők, politikusok vagy a médiában dolgozók. A burnout-szindróma okairól olvashat a legújabb Betegségek A-Z szócikkünkben!
A kiégési szindróma diagnosztizálása sem egyszerű folyamat. A folyamatnak több szakasza van, amik az alábbiak:
- idealizmus szakasza
- realizmus szakasza
- stagnálás szakasza
- frusztráció szakasza
- apátia szakasza
A kiégés szindróma fogalmát Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg 1974-ben, majd Ditsa Kafry 1981-ben kissé módosította a definícióját
A burnout-szindróma megelőzése tehát kulcsfontosságú lehet. A rugalmas terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorú szabadságolási rendszer kialakítása segít megelőzni a tünetegyüttest. Hasonlóan preventív erejű lehet bármilyen képzés, továbbképzés, tréning is, illetve, ha támogató munkahelyi közeg veszi körül a munkavállalót.
További hasznos tudnivalókat olvashat a kiégési szindróma kezeléséről, megelőzéséről és szövődményeiről a Betegségek A-Z szócikkében, amit a Pszichiátriai betegségek kategóriában talál.
h i r d e t é s
