Szakítani valakivel, akit valaha szerelemmel szerettünk, illetve aki mindaddig az életünk szerves része volt, az egyik legnehezebb érzelmi szituáció, amit csak átélhetünk – fogalmazott a Psychology Today oldalán megjelent cikkében Claire Jack életmód-tanácsadó és hipnoterapeuta. A szakember összegyűjtötte, milyen veszélyeket hordoz magában a szakítás utáni szex, hogyan csaphatjuk be úgy magunkat, mint akár korábbi kedvesünket is anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Lássuk tehát, miért érdemes óvatosan bánni az újbóli összebújás csábító lehetőségével.
Fals remény
Néhány kivételtől eltekintve a párkapcsolatok felbontása rendszerint nem teljesen a kölcsönösség és egyenlőség jegyében telik. Többnyire az egyik fél dönt úgy, hogy kezdeményezi a szétválást. A másik félben pedig óhatatlanul is reményt ébreszt a szakítás utáni szex arra, hogy a kapcsolat lángját talán sikerülhet még újra fellobbantani. Nem számít, ő maga mennyire igyekszik meggyőzni magát arról, hogy ez nem több egyszerű szexnél, ahogy az sem, hogy a szakító fél mennyire hangsúlyozza ugyanezt. Ráadásul ez egy hiábavaló remény. Ha a kapcsolatban korábban voltak problémákat, úgy azokat a szex sem fogja varázsütésre megoldani. Így aztán, ha abban reménykedünk, hogy az együttlétből vagy együttlétekből még kisülhet valami, akkor biztosan mély fájdalommal és csalódással fog végződni a történet.
Meggátolja a továbblépést
Teljesen érthető, ha még a szakítás után is rajongunk esetleg a partnerünkért. Valójában nincs pontosan meghatározott ideje annak, meddig is kellene gyászolnunk egy kapcsolat végét, valamint minden reményt és álmot, amit az iránt tápláltunk. Egy ponton túl ugyanakkor muszáj teret engednünk magunknak arra, hogy továbblépjünk az életben . Ha viszont továbbra is összejárunk az exünkkel, az minden bizonnyal visszatart majd minket ettől.
Gyorsan múló érzelmek
Szex közben, mialatt ölelgetjük és intim helyzetbe kerülünk egy partnerrel, oxitocin képződik a szervezetünkben. Ezt a hormont gyakran nevezik szerelemdrognak is – nem véletlenül. Dacára annak, hogy szeretünk mint tudatos emberekre gondolni magunkra, aki sokkal inkább a gondolataira hallgat, mintsem az érzelmeire, valójában igenis jelentős mértékben az érzelmek vezetnek minket. A szex egy érzelmi és fizikális aktus, és amint megtapasztaljuk az oxitocin hatását – egy olyan hormonét, amely fontos szerepet tölt be a másokhoz fűződő kötelékek kialakításában –, agyunk gondolkodásért felelős része azonnal elcsendesedik. Emiatt aztán könnyen abba a hitbe ringathatjuk magunkat, hogy exünk még mindig szerelmes belénk, illetve hogy jobban szeretjük őt, mint valójában.
Egyenlőtlen erőviszonyok
Miközben elhagyott félként talán még mindig szeretjük az exünket, egyben reménykedünk, hogy visszaszerezhetjük őt, ő maga már teljesen tisztában van azzal, hogy a kapcsolat véget ért. Ezt a helyzetet pedig, még ha nem is tudatosan, de könnyen kihasználhatja a saját előnyére. Lássuk be ugyanis, a kötöttségektől mentes, bármikor elérhető szex sokak számára vonzó lehetőség. Hiába nem szándékosan használ ki minket, hiába teszi egyértelművé, hogy a kapcsolatnak vége és ami történik, tisztán szexuális jellegű, akkor is egyenlőtlen helyzet áll fenn, ha eközben úgy hisszük, talán mégis jelentenek valamit az együttlétek. Amennyiben hosszú távon is kitartunk egy ilyen felállás mellett, újra és újra lefekszünk expartnerünkkel, úgy annak könnyen az önértékelésünk láthatja a végén a kárát.
Mennyire jó ötlet tehát lefeküdni az exünkkel? Nos, bizonyos esetekben egy egyszeri alkalommal akár segíthet is elfogadni, hogy a jövőben már nem kell olyan mélyen törődnünk egykori kedvesünkkel. Nem is beszélve arról, hogy bizony történnek balesetek: bármennyire is erős bennünk az elhatározás, ha az érzelmek elragadnak, váratlanul az ágyban köthetünk ki. Ha azonban ez meg is történik, tekintsünk rá úgy, mint egy tanulságos leckére. Határozzuk el, hogy továbblépünk, azaz egy egészséges köteléket alakítunk ki volt párunkkal, illetve fogadjuk el, hogy ami volt, elmúlt.
