A századfordulón badarságnak tűnő ötletről most kiderült, hogy valójában igaz, csak egyelőre nem értjük, hogy az átlagnál miért halnak 15-20 évvel korábban a skizofréniában szenvedő emberek - írja a 24.hu .
Bár sokan öszekeverik őket, a skizofrénia nem egyenlő a tudathasadásos állapottal - a skizofrén ember nem feltétlenül agresszív és veszélyes, a személyisége egyben marad, csak a gondolatainak és érzelmeinek egysége sérül. Ráadásul a 19-20. század derekán a skizofréniát egy kalap alá vették a mániás depresszióval, pedig a kettő teljesen különböző pszichológiai rendellenességet takar. Elsőként Emil Kraepelin német pszichológus és pszichiáter volt az, aki kettéválasztotta a kettőt, és a mániás depresszió mellett megnevezte a dementia praecoxot is, amit ma skizofréniaként ismerünk. Míg Kraepelin ezen elméletét már a kortársai is elfogadták egy másik elméletet egyenesen bődületes ostobaságnak tartottak. Kraepelin ugyanis kijelentette: a skizofrénia nemcsak agyi, de a fizikai egészségünkre kiható változásokkal is együtt jár.
Azzal tisztában vagyunk (és már Kraepelin korában is sejtették), hogy a skizofréniás ember várható élettartama nagyjából 15-20 évvel kevesebb, mint az átlag - ennek részben a megnövekedett öngyilkossági hajlamhoz van köze, ami azoknál a betegeknél jelentkezik, akik nem kapnak időben segítséget, vagy nem megfelelő kezelésre járnak. Emellett azt is tudjuk, hogy a skizofréniától szenvedőknél magasabb a szív- és érrendszeri betegségek esélye és a cukorbetegség kialakulásának aránya is. Kutatók egészen eddig azt hitték, hogy ez a skizofréniával gyakran együtt járó szociális elszigeteltség, a személyes higiénia hiánya, vagy a gyakran komoly következményekkel járó viselkedésbeli rendellenességek hatása.
A King's College London kutatói azonban most megcáfolták ezt az ok-okozati összefüggést. Ha ugyanis a korábbi elmélet helytálló lenne, akkor a kutatók szerint ezek a problémák a pszichológiai betegség diagnosztizálásakor kisebb arányban lennének jelen, mint az előrehaladott állapotú, évek óta ezzel küzdő betegeknél. Vizsgálatok azonban azt bizonyították, hogy a fiatal, tizenéves betegeknél is nagyobb a szervezetben a gyulladás mértéke, bizonyos hormonok egészséges aránya felborul, és több a szívbetegségekre utaló kockázati faktor. A kutatók azt is megállapították, hogy arányaiban ugyanannyi az agyi rendellenességek és a rossz egészségre utaló jelek száma, így három hipotézist állítottak fel.
Az első szerint az agyban történő kémiai változások hatnak ki a stresszre: például ha a stresszhormonok száma megemelkedik, az magas vérnyomáshoz vagy cukorbetegséghez is vezethet hosszú távon. A második hipotézis azt mondja, hogy a testi rendellenességek hatnak ki az agyra. A harmadik pedig azt, hogy egy mindeddig ismeretlen faktor hat ki mind az agyi, mind a testi változásokra. Egy viszont biztos: Kraepelinnek igaza volt, és a skizofrénia nemcsak agyi, hanem testi és egészségbeli változásokkal is együtt jár.
