A munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) kutatói úttörő vizsgálatukban. Eredményeik szerint a munkafüggők és a nem függők gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető. Mivel eddig még nem született kutatás arról, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek a munkafüggőséghez, az ELTE PPK kutatói és munkatársaik azt tűzték ki célul, hogy felállítják a munkafüggőség kognitív profilját. Vizsgálatuk eredményeit a Scientific Reports című tudományos folyóirat hasábjain publikálták - olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.
A munkafüggőség a negatív következmények tekintetében nagyon hasonlít más viselkedési addikciókhoz, például a játékszenvedélyhez vagy a szexfüggőséghez. "Hivatalosan még nem tekintik mentális zavarnak, és általánosan elfogadott meghatározás a jelenségre továbbra sincs, annyi azonban bizonyosan elmondható, hogy az ilyen személyeknek olyan túlzott az igénye a munkára, hogy az már észrevehető zavarokat okoz testi és lelki egészségükben, személyes kapcsolataikban és társas életükben. Amikor nem dolgozhatnak, pszichológiai elvonási tüneteket tapasztalnak, és a munkamennyiségük csökkentésére tett kísérleteik rendszerint sikertelenek" - magyarázták.
Ez a probléma azért foglalkoztatja egyre inkább a szakembereket, mivel a munkafüggőség előfordulási aránya - attól függően, melyik országról van szó - 7 és 40 százalék közé tehető, így a népesség jelentős hányadát érinti. Arról azonban eddig még nem született kutatás, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek a munkafüggőséghez. Az ELTE PPK kutatói és munkatársaik a személyes jelenlétű vizsgálatba olyan embereket vontak be, akiknél magas a munkafüggőség kockázata, illetve olyanokat, akiknél ez a kockázat alacsony. A két csoportnak különféle neuropszichológiai teszteket és memóriafeladatokat kellett elvégeznie. Az eredményeket összehasonlítva a kutatók számos különbséget találtak a munkafüggők és a nem függők munkamemóriájában, valamint az úgynevezett gátló funkcióikban.
A magas kockázatú csoport például jobbnak bizonyult azokban a feladatokban, amelyek során rövid ideig kellett emlékezetben tartani egy információt. Az ilyen egyszerű memóriafeladatokban olyan tulajdonságaik segíthették őket, mint például a kitartás, a lelkiismeretesség és a perfekcionizmus - írták. Azonban komplexebb feladatokban, ahol az információt nemcsak megjegyezni, hanem frissíteni, irányítani is kell, a munkafüggők rosszabbul teljesítettek. Ennek lehetséges magyarázata a kutatók szerint, hogy ezek az emberek jellemzően túl vannak terhelve, ami hátráltatja őket összetettebb feladatok megfelelő elvégzésében.
Magyarázatuk szerint a munkafüggőségben hangsúlyos szerepe lehet a multitaskingnak, ami összefüggésbe hozható a korlátozott munkamemória-kapacitással. Ez állhat annak hátterében, hogy bár a függőségben érintettek több időt töltenek munkával, mint kollégáik, mégsem mutatnak jobb teljesítményt. A kutatás arra is rámutatott, hogy a függők rosszabb gátló kontrollal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy nehezebben tudják elnyomni nem odaillő gondolataikat és impulzusaikat, ezért gyakran alaposabb megfontolás nélkül, hevesen reagálnak.
A gátló kontroll a szervezésben, tervezésben is fontos szerepet játszik, így annak romlása a munkamániások életminőségét és teljesítményét is jelentősen befolyásolhatja. Az impulzivitás megnyilvánulhat abban is, hogy túl sok feladatot vállalnak el, mert nem gondolják végig, mekkora a kapacitásuk - ez a megnövekedett munkamennyiség pedig munkafüggő viselkedést eredményez - mutattak rá.
Egyelőre még kérdéses, hogy ezek a kognitív eltérések kockázati tényezőt jelentenek a munkafüggőség kialakulásában, vagy éppen a függőség lefolyása alatt kezdenek romlani a memória- és gátlófunkciók. A pontos összefüggés megállapításához további vizsgálatok szükségesek, de már a jelen kutatás is közelebb viheti a szakembereket a munkafüggőség diagnosztizálásához és a lehetséges kezelési utak megtalálásához - összegezték az ELTE közleményében.
