Sokan hiszik, hogy már mindent tudnak az alkoholról,(leginkább persze azt, hogy nekik miért nem kell tartaniuk tőle). Pedig a nagyivás az ismerteken kívül több olyan károsodást is okozhat, amelyet általában nem hoznak összefüggésbe az alkoholizmussal.
"Iszom, de nem vagyok alkoholista"
Ismerős? Ahhoz képest, hogy becslések szerint az alkoholbetegek aránya Magyarországon a lakosság egytizedét is eléri, vagyis mintegy egymillióra tehető a számuk, még azok is ezt hajtogatják, akik laikus szemnek is jól láthatóan alkoholisták. Nemcsak maguk az érintettek, de többnyire még a családjaik is makacsul tagadják, hogy mondjuk az egyre rendszeresebben megtörténő alkalmi lerészegedés, vagy a naponta "kötelezően" lecsúszó kettő-négy-hat üveg sör bizony már alkoholfüggőség. Többnyire azonban csupán addig lehet leplezni a valóságot, amíg a rendszeres italozás nem követel nyilvánvaló áldozatokat: az esetek nagy részében az alkoholbeteg személyisége megváltozik, házassága tönkremegy, családi kapcsolatai megromlanak, munkahelyét sem képes megtartani, rohamosan romlik az egzisztenciája, anyagi helyzete is. Az egészségi állapotában sokáig nem következik be látványos változás, de az alkohol közben lassan, kitartóan végzi romboló munkáját, a testének szinte minden részében.
Manapság a nők kezdik beérni ezen a területen is a férfiakat, egyre több a női alkoholbeteg is. Kevesen tudják, hogy nem azonos módon hat az alkohol a férfi és a női szervezetre: míg férfiaknál napi 60, nőknél már ennek harmada, napi 20 g alkohol rendszeres fogyasztása is károsodást okoz. Ehhez az adathoz képest van jelentősége igazán annak, hogy Magyarországon átlagban 12 liter tiszta szesznek megfelelő alkohol fogy el fejenként évente, amely adathoz mindenki, a megrögzött absztinens és a ma született csecsemő is hozzájárul.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A májtól az agyig
Az alkohol ártalmairól szólva legtöbbünknek először a májkárosító hatás jut eszünkbe. Mint a legtöbb méreggel, az alkohollal is a máj veszi fel először a harcot a szervezetben, így valóban, az arra tett romboló hatás szinte kikerülhetetlenül megmutatkozik. A máj megnagyobbodik, szövetében zsíros beszűrődések alakulnak ki, amely minden tizedik alkoholbeteg esetében májcirrózisig, májzsugorig fajul. A májon kívül a központi idegrendszer, az agy illetve a szív és az érrendszer van a legnagyobb veszélyben a rendszeres alkoholfogyasztás hatására, de az italozás szinte valamennyi szervben kitörölhetetlen nyomot hagy. Hamar megmutatkoznak például a bőrön a jelei: az arcbőr sápadtabb lesz, de apró hajszálértágulatok teszik piroslóvá. Gyakorlatilag az egész emésztőrendszer érintett: az állandósult rossz szájszagtól, a pusztuló fogazattól, a szájüregi daganatoktól kezdve az emésztési zavarokon és az emésztőszervek megbetegedésein át (étvágytalanság, alultápláltság, hányinger, hányás, gyomorhurut, hasi fájdalmak, gyulladások, daganatok) egészen a béltraktus hurutos, daganatos megbetegedéséig számtalan formában jelennek meg az alkoholfogyasztás ártalmai és az azok nyomán kialakuló felszívódási zavarok, hiánybetegségek. Ez utóbbiak leggyakrabban a B-vitamin, a folsav, a kalcium és a magnézium hiányát jelentik, és az egész szervezetben okozhatnak károsodásokat. A B-vitamin hiánya például a szemidegek sorvadását, látásromlást idézhet elő.
Kevésbé ismert következmények
Vannak olyan károsító hatások, amelyeket a köztudatban nemigen hoznak összefüggésbe a rendszeres alkoholfogyasztással, mert a rombolás kevésbé "látványosan", hanem alattomosan, hosszabb idő alatt történik. A táplálkozási, emésztési zavarok következményeként például kialakulhat anyagcserezavar, így a 2. típusú cukorbetegség. A hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigyrák sem ritka szövődmény. A szív és az érrendszer megbetegedéseit is elősegíti az alkohol, nemcsak a magas vérnyomás egyik kockázati faktoraként, hanem közvetlenül is rontja a szívizom működését: szívritmuszavart, szívmegnagyobbodást és szívelégtelenséget okozhat. Az alkohol a központi és a periférikus idegrendszerre egyaránt hatással van. Hosszabb távon az agy mindenképpen károsodik, a személyiség megváltozása mellett szellemi hanyatlás, az emlékező- és koncentrálóképesség zavara, demencia mutatkozik meg az agy sorvadása miatt. Depressziós tünetek jelentkeznek, később az alkoholfüggőség öngerjesztő folyamattá válik, az elvonásos tünetek epileptikus rohamokat, súlyos esetekben delíriumot válthatnak ki.
És amire nem is gondolna…
Az érintettek általában nem szívesen ismerik el, hogy a felsorolt tünetek, elváltozások nagy részét az alkohol okozza, vagy legalábbis nagyban elősegíti. Még kevesebben hozzák összefüggésbe az alkoholfogyasztásukkal az olyan kellemetlenségeiket, tüneteiket, amelyek a periférikus idegrendszer károsodása következtében alakulnak ki. Így például nemigen gondolna arra egyetlen érintett sem, hogy még az, első hallásra inkább viccesnek tűnő figyelmeztetésnek, a "Ne igyál, mert megsántulsz!"-nak is van igazságtartalma. Ugyanis szintén a rendszeres alkoholfogyasztás okozza például a polyneuropathiát, amelynél érzészavarok jelennek meg a kézen és a lábakon. Ezeknek több típusa van, többnyire jelentéktelen tünetekkel, például gyakori lábikragörcsökkel, zsibbadással, a végtagokban égő érzéssel indulnak. Később az érzészavarok mellett a motoros funkciók is károsodnak: izomgyengeség alakul ki, renyhébbé válnak a reflexek, sutábbá a mozgás, a beteg "húzza a lábát". Az idegek illetve az izmok sorvadása, elhalása miatti mozgászavar járhat nagy fájdalommal és megjelenhet anélkül is. Nehezen, csak teljes absztinenciával, a hiánybetegségek kezelésével, hosszas fizikoterápiával gyógyítható.
Legjobban: