Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérésben vesz részt Magyarország 2012. május 4. és 24. között. A projekt része annak a folyamatnak, mellyel a nemdohányzók védelméről szóló törvény hatásait vizsgálják. Szintén ezen folyamat részeként dolgozták ki azt a programot, ami a szórakoztató és vendéglátó egységek belső terében vizsgálja a levegő minőségét. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a WHO Magyarországi Iroda, az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Országos Környezetegészségügyi Intézet a nemdohányzók védelmében, illetve a dohányzás visszaszorítására tett közös erőfeszítéseiről számolt be sajtótájékoztató keretében, Budapesten.
A januárban életbe lépő törvény hatásának mérésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet Levegőhigiénés Osztálya, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja és a VI., VII., VIII., illetve IX. kerületi népegészségügyi intézetek munkatársai közös programot dolgoztak ki. Ennek során a szálló por 2,5 μm alatti tartományát vizsgálták, mivel a cigarettákból származó dohányfüst részecske átmerője a finom és ultra finom (0,02-2μm) részecsketartományba esik.
A végzett felmérés eredményei egyértelműen igazolták azt a felvetést, hogy a dohányzást tiltó rendelkezések hatására a beltéri légszennyezettségben jelentős lehet a javulás. Ha egy helyiségben dohányoztak, akkor a vizsgálat magasabb koncentrációt mutatott, ehhez képest 89 százalékos csökkenést mutattak ki a dohányzás megtiltását követően. Igazolták azt is, hogy a belső terekben a magas, 2,5μm alatti szálló por koncentráció legfőbb forrása a dohányfüst.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény hatásmonitorozásának egy másik elemeként hazánk az idén is részt vesz a Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey – GYTS) elnevezésű kutatásban, melyet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, az amerikai Betegség Megelőzési Központ (CDC) az ENSZ Gyermekjogi Szervezetével (UNICEF) együttműködésben, 1998-ban indított útjára. Az egész világra kiterjedő projekt célja, hogy információt gyűjtsön a 13-15 éves fiatalok dohányzási szokásairól, attitűdjéről.
A felmérésben 2003-ban és 2008-ban is részt vett Magyarország. Ezek eredménye alapján megállapítható, hogy az adott időszakban szinte mindegyik dohányzással kapcsolatos mutató javult hazánkban. A dohányzást kipróbálók aránya 66 százalékról 58 százalékra, a jelenleg dohányzók aránya 28 százalékról 23 százalékra csökkent. Különösen figyelemre méltó, hogy az otthonában passzív dohányzásnak kitett fiatalok aránya a felére, 84 százalékról 43 százalékra esett vissza.
Jelentős csökkenést figyeltek meg a dohánytermékekhez való hozzáférés terén. A szabályok értelmében 18 évesnél fiatalabb vásárlónak tilos dohányterméket eladni. 2003-ban a fiatalok 71 százaléka számolt be arról, hogy ennek ellenére kiszolgálták őket, ez az érték 2008-ra 52 százalékra csökkent. Kedvezően alakult a fiatalok körében a közösségi területekre vonatkozó dohányzási tilalom támogatottsága is. Sajnos a javuló tendenciák ellenére a népegészségügyi mutatók értékei még mindig igen kedvezőtlenek voltak.
A WHO engedélyével és szakmai együttműködésével, valamint támogatásával 2012-ben megvalósuló hazai kutatás aktualitását a nemdohányzók védelméről szóló törvény hatásainak vizsgálata is adja. Célja, hogy felmérje a fiatalok dohányzással kapcsolatos ismereteit, attitűdjeit, viselkedését és ezek egészségre gyakorolt hatásának megértését. A gyerekekre vonatkozóan e kutatás segítségével kapnak képet a szakemberek a dohányzással kapcsolatos fontosabb mutatókról. Ugyan a törvény elsődlegesen a passzív dohányzás visszaszorítására irányul, de a dohányzás, mint elfogadott társadalmi norma visszaszorítása révén, önmagában is, és különösen az egyéb beavatkozásokkal együtt (pl. iskolai dohányzás megelőzési programok, kommunikációs kampány) remélhetőleg tovább csökkenti a fiatalok körében a dohányzásra rászokók arányát.
A kutatásban 160 iskola, illetve 4400 gyerek vesz részt. Az adatfelvétel május 4. és 24. között zajlik. Az előzetes eredmények júliusban várhatóak.
