A Washington Egyetem (St. Louis) és a Kalifornia Egyetem (San Diego) munkatársai 73, 60 évnél idősebb beteget tanulmányoztak, akik szorongásban szenvedtek - ez az állapot az időskorúak 5 százalékára jellemző.
A betegség hagyományos terápiája a benzodiazepineknek nevezett nyugtatók csoportja, ennek alkalmazása azonban idős szervezetnél nem ajánlott, ugyanis csökkentik a szellemi teljesítményt. Ezért dr. Eric J. Lenze és munkatársai alternatív megoldásokra koncentráltak, és sikeresnek ítélték meg az escitaopram nevű antidepresszáns pszichoterápiával való kombinációját . Azonban a két módszer külön-külön alkalmazva korábban nem járt sikerrel.
A felismerés alapját az adta, hogy az időskori szorongás két összetevőre vezethető vissza: az általános stresszre (ennek kezelésére megfelelő az antidepresszáns), és a túlzott aggodalomra (ez utóbbi esetén szokás bevetni a pszichoterápia eszköztárát). A vizsgálat során mindegyik beteg három hónapig szedte a szóban forgó gyógyszert.
Ezt követően a betegeket két csoportra osztva az egyikben 16 hétig folytatták a gyógyszer szedését, míg a másikban ezt pszichoterápiával egészítették ki. Ez utóbbi során a betegek megtanulták aggodalmaik alapjait, illetve mély légzésből és izomlazításból álló relaxációs technikákat sajátítottak el. A vizsgálat végén egy kérdőívvel mérték a két beavatkozás hatékonyságát, és általában a kombinált kezelésben részesülők értek el jobb eredményt.
