Gyulladás az agyban: depressziót okoz?

A JAMA Psychiatry című szaklapban most megjelent tanulmány szerzői az elsők, akik bizonyítékot találtak arra, hogy a depresszió és a gyulladás összefüggnek. A gyulladás tulajdonképpen az immunrendszer természetes válaszreakciója betegségekre, fertőzésekre. A szervezet a gyulladás segítségével védi meg önmagát. A túl súlyos vagy éppen túl sokáig tartó gyulladás kifejezetten káros lehet.

Az elmúlt évtizedben több tudományos bizonyítékot találtak arra is, hogy a gyulladás és a depresszió, pontosabban annak bizonyos tünetei (így a kedvetlenség, az étvágytalanság, illetve az alvászavarok) között szoros az összefüggés.

A hatékony kezelés a biológiai, pszichológiai és környezeti háttértényezőket egyaránt célba veszi. Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésből, a családtagok bevonásából, tájékoztatásából, és a stresszkezelés elsajátításából, készségfejlesztésből áll. Kattintson! A torontói Centre for Addiction and Mental Health’s Campbell Family Mental Health Research Institute szakemberei pozitron emissziós tomográfiával (PET) vizsgálták húsz egészséges és húsz depressziós egyén agyát. Elsősorban az úgynevezett mikrogliákat tanulmányozták, azokat az immunsejteket, melyek az agy gyulladásos válaszreakcióiért felelősek.

A PET-felvételek megmutatták, hogy a depressziós egyének agyában jóval több a gyulladás, és minél súlyosabb volt a depresszió, annál súlyosabb volt a gyulladás is. A legkomolyabb esetekben a gyulladás szintje mintegy 30 százalékkal megemelkedett.

A korábbi kutatások csak a vérben található, gyulladásra utaló biomarkereket vizsgálták. Elsősorban azt kívánták megtudni, hogy a gyulladás oka vagy következménye a depressziónak. Egy 2012-ben publikált kutatás szerint például összefüggés van a vérben található C-reaktív protein (CRP) szintje és a depressziós epizódok száma között. Dr. William Copeland és csapata szerint a gyulladás elsősorban következménye, nem pedig oka a depressziónak.

A mostani kutatás szerzői szerint az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy újabb terápiákat dolgozzanak ki a depresszió kezelésére. „A gyulladás csökkentése, az agy öngyógyító folyamatainak beindítása új terápiás cél lehet, mert ez valószínűsíthetően enyhítené a tüneteket” – mondta dr. Jeffrey Meyer, a kutatás vezető szerzője.

A súlyos depresszió a népesség nagyjából négy százalékát érinti, azonban a betegek fele nem reagál az antidepresszánsokra. Dr. Meyer szerint a jövőben azt is érdemes lesz vizsgálni, hogy miként hatnak a gyulladáscsökkentő gyógyszerek a depressziós tünetekre.

„A depresszió komplex betegség, és azt már régóta tudjuk, hogy egynél több biológiai ok szükséges ahhoz, hogy valakinél jelentkezzenek a tünetek. Fontos lépés, hogy bebizonyosodott, a gyulladás is ezen okok között van” - foglalt össze dr. Meyer.