"Két dolgot kutattunk" - kezdte Paul Thompson neurológus professzor, a kutatás vezetője, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, az UCLA Neuro-képalkotó Laboratóriumának tagja. - "Olyan génekre vadásztunk, melyek növelik egy örökletes betegség esélyét. Azokat a faktorokat is szerettük volna megtalálni, melyek szövetsorvadást okoznak, zsugorítják az agy méretét. Ezek a biológiai markerei az olyan örökletes betegségeknek, mint a Alzheimer-kór és a demencia."
A kutatók állítása szerint ez volt az eddigi legnagyobb léptékű agykutatás, mely a Nature Genetics hasábjain látott napvilágot.
Több mint 100 intézmény és kétszáznál is több tudós nagyjából 21 000 egészséges ember MRI-felvételei alapján mérte fel az agy és a memóriaközpontok méretét. Ezzel egy időben genetikai állományukat is megvizsgálták. Állandó összefüggést találtak a kisebb agyú embereknél a genetikai kód enyhébb eltérései és a kisebb emlékezetközpontok közt. Az is kiderült, hogy ugyanazok a gének ugyanúgy hatottak az agy fejlődésére a különböző populációk tagjai esetében. Az eredmények alapján esetleg új kezelési módszereket lehet majd kifejleszteni.
"Emberek milliói hordoznak olyan génvariációkat, mely növeli vagy csökkenti az agy fogékonyságát bizonyos betegségekre" - magyarázta Thompson. - "Ha rábukkanunk a génre, gyógyszerrel befolyásolhatjuk a működését, hogy az elváltozások kialakulásának esélyét csökkentsük. Megelőző lépéseket is lehet tenni, például testmozgással, étrendi változtatással és mentális stimulációval. Arra is rájöttek, hogy a HMGA2 gén kihathat az agy méretére és az intelligenciára. - "Elég egyértelmű bizonyítékot találtunk az agyműködés és az intellektus genetikai hátterére. Így új utak nyíltak előttünk a hatásuk befolyásolására."
Az autizmus és a skizofrénia hátterét kutatva a tudósok azt tervezik, hogy megkeresik az agy idegi összeköttetéseit befolyásoló örökletes tényezőket. Ehhez diffúziós képalkotó eljárást használnak majd. Ez az újfajta vizsgálati módszer feltérképezi és rögzíti az agysejtek közötti kommunikációt.
