A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás tovább folytatódik.
A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, szenvedélyük miatt évente 4 millióan vesztik életüket, ebből közel 20 százalék a nők köréből kerül ki. 151 országot tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk közel 12%-a hódol ennek a káros szenvedélynek.
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" - az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát - füstölik el évente.
A fiatalokat is veszélyezteti
Nemcsak a felnőttek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen váltak és válnak a cigaretta rabjává, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigizett. Sokan a szülőktől látják, és szívják. Minden ötödik gyerek egy doboz cigit szív el passzív dohányosként egy hétvége alatt.
A dohányzás mint rizikófaktor?
A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér elzáródást, és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált. - hangsúlyozta Prof. Dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A szakember hozzátette: a felmérésekből kiderül, hogy a magyar családok több mint fele hódol e káros szenvedélynek, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretné abbahagyni a dohányzást.
Akinek akár 40-50 éves korában is sikerül leszoknia a káros szenvedélyről, 10 évvel hosszabb élettartamra van kilátása, mint dohányzó embertársának. Ugyanakkor, mint hozzáfűzte, ha valóban sikerülne betartatni a január 1-jével életbe lépett, április óta büntetendő dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma. Véleménye szerint három-négy év szükséges ahhoz, hogy észrevehető javulás legyen tapasztalható a statisztikai adatokat illetően.
Egy biztos: mindenkinek nagyobb figyelmet kell fordítania saját és családja egészségének megóvására. Érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30%-kal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák rizikója a felére csökken. Érdemes fontolóra venni, hogy ne csak ezen a napon, hanem egész évben tudjunk megálljt parancsolni káros szenvedélyünknek.
A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább csütörtökön ne gyújtson rá.
