A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak a Molecular Psychiatry című folyóiratban megjelent legújabb eredményeik szerint sikerült azonosítaniuk a 2-es kromoszómán egy régiót, mely kapcsolatba hozható az öngyilkossági szándék előfordulásának nagyobb kockázatával.
Ez a régió négy génből áll, az egyik az ACP1 fehérjét kódoló gén. Az ACP1 emelkedett koncentrációját figyelték meg öngyilkosok agyában. Ez a fehérje valószínűleg ugyanazt a folyamatot befolyásolja, mint a lítium, melyről közismert, hogy kedvezően befolyásolja az öngyilkossághoz vezető viselkedést.
A kutatók véleménye szerint eredményeiknek a megelőzésben lehet nagyobb szerepe, illetve új irányokat adhatnak további kutatások és gyógyszerfejlesztések számára. "Régóta sejtjük, hogy genetikai okai is vannak, hogy valaki csak gondol az öngyilkosságra vagy meg is teszi" - mondta Dr. Virginia L. Willour, a Johns Hopkins Orvosi Egyetem pszichiátere.
Dr. Willour és kollégái közel 2700 mániás depressziós genetikai mintáját vizsgálta meg. Közülük 1201 kísérelt már meg öngyilkosságot. Azt találták, hogy azok, akik az ACP1 gén megfelelő variánsának egy példányával rendelkeznek, 1,4-szer nagyobb az esélyük az öngyilkosság elkövetésére, míg azoknál, akik két példánnyal rendelkeznek, ez az arány háromszoros.
Dr. Willour szerint a következő lépés annak tisztázása, hogy ezek a genetikai faktorok pontosan milyen biológiai folyamatokon keresztül növelik az öngyilkosság kockázatát.
