Az öngyilkosságok 80-90 százaléka jó eséllyel megelőzhető lenne a mentális betegségek időbeni felismerésével, pszichiátriai kezeléssel, illetve a környezet megfelelő támogatásával - mondta el Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából az MTI-nek.
Az öngyilkosság legfontosabb rizikótényezője a kezeletlen, fel nem ismert pszichiátriai betegség, például depresszió, bipoláris zavar, skizofrénia vagy alkoholfüggőség. Ennek talaján egy krízishelyzet, például veszteség, betegség diagnózisa, válás öngyilkosságot válthat ki a nem megfelelő megküzdési stratégiák miatt. Önmagában egy szerelmi bánat vagy egzisztenciális nehézség egészséges lelkiállapot mellett jellemzően nem vezet öngyilkossághoz, inkább csak akkor, ha ez volt az "utolsó csepp a pohárban" - mondta a szakember. Az öngyilkosságra készülők mintegy háromnegyede valamilyen formában jelzi, hogy kilátástalannak érzi helyzetét, ám ezt a környezet többnyire nem észleli, mi több, gyakran félreértelmezi a viselkedés változását. Tipikus példa, hogy a hosszú ideje depresszióban szenvedő, öngyilkossági gondolatokkal küzdő személy hirtelen jobb kedélyállapotba kerül, ami azonban gyakran épp annak jele, hogy meghozta a végzetes döntés, elszánta magát az öngyilkosságra. Az ilyen és ehhez hasonló ismereteket a társadalom minél szélesebb köreiben kellene tudatosítani - figyelmeztetett Tóth Mónika Ditta.
Magyarország a legrosszabbak között
A szeptember 10-i világnap célja a társadalmi figyelemfelhívás, a probléma tudatosítása, továbbá megemlékezés az áldozatokról és a hátramaradottakról, gyászolókról. A WHO statisztikái szerint világszerte, évente több mint 700 ezren vetnek véget életüknek. Hozzávetőleg 40 másodpercenként bekövetkezik egy öngyilkosság valahol a Földön. Ez már méreténél fogva is népegészségügyi probléma, hiszen a hozzátartozókkal együtt több millió embert érint közvetlenül. A statisztikák szerint Magyarországon e téren az 1980-as években volt a legrosszabb a helyzet, évente 4-5 ezer ember követett el öngyilkosságot. Ezzel akkor Magyarország világelső volt. Azóta harmadára csökkent ez a szám, egyes feltételezések szerint a korszerű antidepresszánsoknak és a pszichoterápiák elterjedésének köszönhetően.
A 2020-as években jellemzően évi mintegy 1600 öngyilkosságot követtek el Magyarországon. A magyar öngyilkossági statisztikák azonban még mindig a legrosszabbak közé tartoznak az EU-ban. A befejezett öngyilkosságot elkövetők háromnegyede férfi, míg a kísérletezők között a nők vannak túlsúlyban - ismertette a szakember.
A helyzet javulásához egyrészt szükség volna az érintettek szakszerű ellátásra, valamint hatékony, kormányzati szinten elfogadott preventív stratégiára, ám ilyen nincs Magyarországon. Másrészt szükség van a közvélekedés változására, hogy a pszichiátriai, mentális probléma ne legyen tabu, ne legyen stigmatizálva ennyire. Fontos, hogy az érintettek merjenek beszélni róla, merjenek segítséget kérni környezetüktől és a szakemberektől - közölte Tóth Mónika Ditta.
Dudás Erika, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a szövetségnek 570 aktivistája és a 30 tagszervezete van a Kárpát-medencében. A szövetség tagszervezetei működtetik a napi 24 órában előhívószám nélkül hívható 116-123 ingyenes segélyvonalat már több mint fél évszázada. Egyszerre 10-12 munkatárs várja a hívásokat, és évente mintegy 200 ezer hívást fogadnak, ezek mintegy 5 százaléka öngyilkossági gondolatokkal kapcsolatos, ezen belül egy százalék, mintegy évi 1500-2000 hívás krízishelyzetet jelez, és van havi 1-2 olyan hívás, ahol azonnali, konkrét segítségre van szükség, a mentőket kell riasztani - ismertette az elnök. A segélyvonal mellett a Mammut Bevásárlóközpontban 2024 óta minden második péntek délután személyesen segítenek a szolgálat munkatársai a hozzájuk fordulóknak. Ennek előzménye, hogy a 2020-as évek elején több öngyilkosság történt az épületben, több emelet magasságból vetették le magukat az áldozatok. A korlátok magasításával a fenntartó sikeresen akadályozták meg az újabb tragédiákat - mondta Dudás Erika.
Egyre többen mernek segítséget kérni
A krízishelyzetek kialakulását többnyire kapcsolati problémák, magány, egzisztenciális nehézségek vagy gyógyíthatatlan betegség okozza. A segítséget első lépésben többnyire a beszűkült tudatállapot oldása, konkrét cselekvési program megalkotása jelentheti - magyarázta a szakember. Az elmúlt évtizedekben javult a magyarországi helyzet, az emberek egyre inkább mernek segítséget kérni. Az utóbbi években egyre több férfi hívja a segélyvonalat. A korábbi egyértelmű női dominancia után egyre kiegyenlítettebb az arány. Továbbá a 25 év alatti segítséget kérők száma is nőtt az elmúlt években - mondta Dudás Erika.
A fiatalkori öngyilkosság megelőzésével foglalkozó Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány az MTI érdeklődésére közölte: náluk tavaly 2469 beszélgetésben jelent meg öngyilkossági gondolat és 1866 megkeresésben az önsértés. Tavaly nem hivatalos adatok szerint 30 fiatal követett el öngyilkosságot, az az "évente egy osztálynyi gyereket veszítünk el öngyilkosság miatt". A befejezett öngyilkosságok számának sokszorosa lehet azok száma, akik öngyilkosságot kíséreltek meg, de még időben orvosi segítséget kaptak, és még többen, akik nem öngyilkossági szándékkal, de esetenként életveszélyes sérüléseket okozva bántják magukat. Tavaly 55 alkalommal hívtak mentőt a Kék Vonal munkatársai életveszélyes helyzetben lévőnek. Egy éve ez még 22 volt. Évről évre meredeken emelkedik az életveszélyes helyzetben a Kék Vonaltól segítséget kérők száma.
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély-számot! Krízishelyzetben lévő gyermek esetében kérjen segítséget a mobilról is ingyenesen elérhető 116-111 telefonszámon, vagy online chaten!
