A fejlett világban egyre több ember küzd szorongással, depresszióval, illetve más mentális betegségekkel. Egy nemrég közzétett kutatás eredménye szerint ennek az egyik elsődleges oka az, hogy az emberi civilizáció hatalmas változáson ment keresztül viszonylag rövid idő alatt, az evolúció pedig egyszerűen nem tudott lépést tartani vele - írja az Iflscience.
Magányosabbnak és sikertelenebbnek érezhetjük magunkat
Az olyan technológiai ugrások, mint például az elektromosság, vagy a világítás elterjedése, nem csupán az emberek, de az állatvilág életét is gyökeresen megváltoztatták. A lepkéknek és az éjszakai légyfajok egy részének például sötétben kell navigálniuk, emiatt úgy fejlődtek, hogy a Hold fényét követve tájékozódjanak. De a mesterséges világítás feltalálása miatt megzavarodnak, és az utcai, illetve beltéri lámpák vonzzák őket.
Hasonló zavarok alakultak ki az emberekben is, ilyen például az édes ízek iránti, irreális mértékű sóvárgásunk. Őseink számára az életben maradás záloga volt, hogy kalóriadús ételeket keressenek tápanyaghiányos környezetben, a cukrok pedig kiváló energiaforrást jelentettek számukra. Ezt ki is használják az élelmiszeripari cégek, amelyek tömegesen állítanak elő finomított cukorral és zsírral megrakott élelmiszereket, mi pedig túlfogyasztunk belőlük annak ellenére, hogy tápláló, változatos étrendet is kialakíthatnánk. Az eredményei mindenki számára ismertek: fogszuvasodás, elhízás és cukorbetegség.
A modern világ tele van olyan dolgokkal, amelyek miatt a korábbi alkalmazkodási stratégiáink idejétmúlttá váltak. Az emberi körösségeket évezredekig átlagosan 50-150 fő alkotta, a szoros családi köteléken túl nagyjából ennyi emberre lépett interakcióka rendszeresen mindenki az élete során. Ezzel teljesen szembe megy a modern, nagyvárosi ember életmódja, akinek az életében jönnek-mennek az ismeretlen ismerősök. A százezres, vagy akár milliós nagyvárosokban az emberek magányosnak érezhetik magukat, és úgy érzik, nincs sok közeli barátjuk. Megfigyelték az állatoknál, hogy az immunrendszerükre és a termékenységükre is negatívan hat, ha a megszokottnál sokkal több fajtársukkal kénytelenek osztozni az életterükön. A zsúfoltság az emberekben fokozza a stresszt, és általában kevesebb gyereket is vállalnak a nagyvárosban élők.
Az emberi közösségekben a társadalmi státusz is kiemelt szereppel bír, korábban azonban ezek sokkal egysíkúbbak, átláthatóbbak voltak. Napjainkban a társadalmi egyenlőtlenségek soha nem látott mértékűre duzzadtak, a média pedig rendszeresen felhívja a figyelmet az olyan emberekre, mint Elon Musk, akinek vagyonát egy átlagos ember több ezer évnyi munkával sem tudná összespórolni. Ez pedig csak tovább növeli az emberekben a szociális szorongást.
A közösségi média is súlyosbítja a helyzetet, hiszen azt böngészve minden ismerősünk legjobb élményeit láthatjuk: egy egzotikus nyaralást, illetve munkahelyi vagy magánéleti sikereket. A hétköznapi nehézségekről viszont senki sem számol be ezeken a felületeken, így a Facebookot bújva tovább szoronghatunk, mert azt érezzük, a mi életünk sokkal szürkébb a többiekénél. Egyre több ember megy szó szerint csődbe amiatt, mert gazdagabbnak szeretne tűnni annál, amit megengedhet magának. A befektetési szakemberek globális szövetsége, a CFA Institute 2023-as jelentése szerint sok Z generációs ember olyan kockázatos befektetések felé fordul, mint a kriptovaluták. Az állandó versengés, illetve a tökéletességre törekvés testképzavarokat eredményez, ami miatt sokan kóros szintű fogyással, vagy plasztikai műtétekkel próbálják elérni a szerintük ideális külsőt. Sokan egyenesen elbújnak a társadalom elől, mert kirekesztve érzik magukat. Ez különösen gyakori az erős szégyenkultúrával rendelkező országokban, például Japánban és Dél-Koreában.
Mit tehetünk, hogy csökkentsük a civilizációs ártalmat?
Őseink életmódjára persze nem térhetünk vissza, a környezetünket ugyanakkor alakíthatjuk aképpen, hogy az jobban igazodjon az életvitelünkhöz. Az épített környezetünket is érdemes úgy kialakítani, hogy csökkentsük a zsúfoltságot. Emellett a természet közelsége is segíthet csökkenteni a szorongás mértékét, valamint az azt kísérő panaszokat.
Érdemes a közösségi médiát is fenntartható módon használni és törekedni rá, hogy csak a fontosabb dolgok miatt lépjünk fel, ne böngésszük azt folyamatosan. Bizonyos trendek, például a minimalizmus és a mindfulness is arra ösztökél, hogy elkerüljük a modernitás buktatóit, és a hétköznapi örömök megélésére fókuszáljunk.
