Sokkal nehezebben birkóznak meg az élet kihívásaival azok, akiknek kisebb a szociális hátterük, mivel a barátok és a támogató család hiányában csökkenhet az egyén önbecsülése - állítja Kent Harber, a Rutgers Egyetem pszichológus professzora.
A magányosabb emberek a pszichológus szerint ráadásul sokkal nehezebbnek is látják a feladatokat, vagy valótlanul becsülik meg a nehézségeket. Sőt, mivel nem számíthatnak másra, a félelmeik miatt a problémák súlyán kívül az időt is rosszul érzékelik, egy feladatot például sokkal hosszabbnak vélnek, mint ameddig az valójában tart.
Harbert és kollégái a Virginia Egyetemről az intézmény előtti járókelőket állította meg, olyanokat, akik egyedül, vagy olyanokat, akik valakivel arra sétáltak. Mindenkitől megkérdezték, hogy vajon a kampusz területén lévő emelkedő szögét milyen meredeknek becsülik meg. "Azok, akik barátaikkal voltak, kevésbé látták meredeknek a hegyet, ráadásul minél közelebbi barátnak érezték a másikat, vagy minél régebben ismerték egymást, annál kisebbre becsülték a meredekséget" - magyarázta a kutató.
A szakemberek ezután két másik kísérletet is elvégeztek, amely feladatok teljesítése során az önbecsülést és a magabiztosságot is felmérték. Végül kiderült, hogy azok, akiknek nincs támogató szociális háttere, sokkal nagyobbnak látták a kihívásokat. "Nem arról van szó, hogy rózsaszín szemüvegen keresztül látnánk a világot, hanem, hogy olyannak lássuk a dolgokat, amilyenek valójában" - fűzte hozzá Harber.
